Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)

ELŐSZÓ

házi vezető, vagy gyülekezet sem vonhatta ki magát a súlyos politikai döntések következményei alól. A megtorlás időszakában pedig olyan új helyzettel kellett szembenéznie az evangélikus egyháznak, amely már-már létében fenyegette. Mindezekre a kihívásokra adott válaszok nem nélkülözik a máig aktuális tanulságokat sem, amién érdemes 1848-49 történetét egyháztörténeti szempontból is megvizsgálnunk. A fentiekből következik, hogy 1848-49 evangélikus egyháztörténeti összefoglalásának elkészítéséhez nagymértékben kellett támaszkodnom a primer forrásanyagra. Levéltári forrásokat elsősorban az Evangélikus Országos Levéltár egyetemes egyházi, egyházkerületi, egyházmegyei fOndjaiban, valamint néhány személyi hagyatékában találtam. A Magyar Országos Levéltárban az 1848-49-es minisztériumok anyagaiból a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) iratait tekintettem át. A korabeli sajtó teljes egészét nem állt módomban átolvasnom, a Protestáns Egyházi s Iskolai Lap 1848-as évfolyamán kívül elsősorban a Közlöny tudósításait tekintettem át. A minisztertanácsi jegyzőkönyveket, az 1847-48-as, valamint az első népképviseleti országgyűlés naplóját kiadott forrásként hasznosíthattam. Egyháztörténeti feldolgozásokként a különböző összefoglalások vonatkozó fejezeteit, valamint — elsősorban az évfordulók környékén megjelent - egyes rövidebb cikkeket, tanulmányokat használhattam munkámhoz. A gyülekezettönénetek 1848-49-el foglalkozó részei kevesebb, az iskolatörténetek hasonló fejezetei több adattal szolgáltak. A forradalom és szabadságharc jeles evangélikus személyiségeinek kiadott életrajzai is sok segítséget jelentettek. 1848-49 hatalmas nem egyházi szakirodalmából elsősorban a forráskiadványokat, különböző összefoglalásokat és helytörténeti munkákat használtam fel. Bízom benne, liogy új kutatások újabb felismerésekkel gazdagíthatják ismereteinket egyháztörténetünknek erről az érdekes korszakáról, és kijavítják e könyv esetleges hibáit. Remélem, hogy jelen munkám segítségével egyházunk tagjai történeti önismeretüket gazdagíthatják, a forradalom és szabadságharc története iránt érdeklődők pedig új szempontból ismerhetik meg a korszakot.