Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)

2. ÁLLAM ÉS EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KAPCSOLATA 1848-49-BEN

három püspök, Szeberényi János bányakerületi, Pákh Mihály tiszai és Haubner Máté dunántúli, valamint az egyetemes és a bányai, illetve a kijelölt tiszai felügyelők mellett az egyház egyéb jeles férfiai képviselték. Köztük volt többek között August Wimmer felsőlövői, Székács József pesti, Bauhofer György budai lelkész, Hunfalvy János és Ballagi Mór is.

126 A délelőtti közös tanácskozáson a Pest megyei vármegyeháza nagytermében örömmel konstatálták nézeteik alapvető egyezését és megállapodtak abban, hogy az apróbb eltérések felett nem nyitnak vitát. A PEIL-ben egy tudósítás beszámolt arról is, hogy az egyházi autonómia gondolatát vita nélkül, az iskolai autonómia fenntartását némi vita után fogadták csak el. Ehhez akkor is ragaszkodnak, ha ennek fejében le kell mondani az államsegélyről, jelentették ki az összegyűlt követek.

127 Mivel a miniszter nem jelent meg körükben, választott küldöttség vitte el hozzá a gyűlés feliratát, amelynek szóvivője Szoboszlai Pap István debreceni református püspök volt. A felirat szerint a protestáns egyházak tisztában vannak azzal, hogy a kormány jelenlegi helyzete nem engedi követeléseik teljesítését, ezért a Vezéreszmékben megfogalmazott igényeik kielégítését csak a távolabbi jövőben várják. Jelenleg csupán annyit kértek, hogy a már említett, tizedüket vesztett hét kishonti lelkész részére, illetve a máshol esetleg hasonló helyzetbe került lelkészeknek és tanítóknak a miniszter haladéktalanul utaljon ki államsegélyt. Azokon a helyeken, ahol a nép megtagadta az egyházi adó fizetését a kormány lépjen fel erélyesen az elmaradt járandóságok beszolgáltatása érdekében, vagy folyósítson azonnal államsegélyt a rászoruló lelkészeknek és tanítóknak.

128 A tanácskozás másnap br. Prónay Albert evangélikus bányakerületi felügyelő házánál folytatódott, ahol Eötvös József mégis megjelent, és a küldöttek kérdéseire válaszolt. Elmondta, hogy a viszonosságon és egyenlőségen alapuló vallásszabadságot próbálja a gyakorlatban valamennyi felekezet érdekének tiszteletben tartásával megvalósítani. Egyházi célokra egymillió, iskolai költségekre pedig másfélmillió forintot különített el az országgyűlés.

129 Zay Károly még aznap, szeptember 4-én közölte az egyetemes konvent résztvevőivel a tárgyalás eredményeit. A gyűlés kérte, hogy az állami támogatásból az evangélikus egyház lélekszám szerinti arányban részesedjen és az összeg elosztásáról az egyetemes közgyűlés intézkedhessen. A jövedelem nélkül maradt egyházak írják össze minél hamarabb szükségleteiket, a lelkészek pedig tudatosítsák híveikben, hogy a megígért államsegély egyenlőre a bizonytalan jövőbe tolódott, ezért az egyházi adókat továbbra is fizessék be egyházi és iskolai szükségleteik fedezésére. 126 PEIL 1848/46. szept. 7. 1159-1163. p. 127 PEIL 1848/ 45. szept. 3. 1152-1153. p. 128 PEIL 1848/46. szept. 7. 1159-1163. p. lB Kósa 95. p.