Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)

2. ÁLLAM ÉS EVANGÉLIKUS EGYHÁZ KAPCSOLATA 1848-49-BEN

A Protestáns Egyházi s Iskolai Lap (PEIL) szerkesztői gyorsan reagáltak a pozsonyi és pesti eseményekre. Már a lap március 26-i számában megjelent egy tudósítás, amelyet a szerkesztők (Székács József pesti evangélikus és Török Pál pesti református lelkész), március 19-én Pozsonyból írtak. Ez ismertette a forradalom eredményeit, a Kossuth Lajos által szerkesztett felirati javaslatot, majd kommentálta is azt: „Ezen állapotoknál szégyenkezve vonul vissza a legmerészebb emberi számítás is, és ösztönszerűleg hajol meg a gondviselés előtt, mely a néphez intézi sorsait." Isten iránti hálára buzdítottak és bizakodásuknak adtak hangot „a jó ügy diadalából, a testvérülés hitéből és a süker reményéből." Az 1842 óta megjelenő, a protestáns közvélemény formálásában döntő szerepet játszó egyetlen országos protestáns hetilap tehát egyértelműen kiállt a forradalom vívmányai mellett. A lap az elméleti viták közlése mellett a Vallási és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) félhivatalos közlönyének szerepét is betöltötte 1848 folyamán, mivel rendszeresen közölte a protestáns egyházakkal kapcsolatos rendeleteket. Az eredmények mellett való kiállás nem jelentette azt, hogy a PEIL szerkesztői a forradalommal, mint módszerrel is egyetértettek. A rendkívüli események között az egyház kettős feladatát fogalmaztak meg: egyrészt meg kell ismertetnie az egyház népével a forradalom vívmányait, de ezzel párhuzamosan hozzá kell járulnia a békesség fenntartásához, a volt jobbágyokat türelemre és engedelmességre intve. A protestáns egyházak autonómiájával összeegyeztethetőnek tartotta, hogy a szószékekről nyílt politikai állásfoglalás is elhangozzék. Ez igen fontos volt az állam számára, hiszen az egyház tudta legközvetlenebbül megszólítani az emberek nagy többségét, „közvélemény formáló" szerepe nem elhanyagolható.

44 A lelkészek nem kis része azonnal a forradalom vívmányai mellett szállt síkra. Igen jellemző a német nemzetiségű, tolna megyei Bonyhád példája. A város a bonyhádi születésű Perczel Mór levele révén, már az áprilisi törvények királyi szentesítése előtt értesült a törvénytervezetek tartalmáról. 1848. március 23-án népgyűlés keretében olvasták fel Perczel Mór levelét, majd Borbély József esperes német nyelven ismertette a város polgáraival az örökváltság, és a tized eltörlésével kapcsolatos törvényeket, és a békesség és nyugalom fenntartására szólította fel az egybegyűlteket. A rend fenntartása érdekében bizottságot választottak, amelynek Borbély József lett az elnöke. Az ország egyik első szabad népgyűléséről, melynek során nemcsak a lelkész, hanem a helybeli tekintetes birtokosok is több beszédet mondtak, valószínűleg Borbély József számolt be levélben a Pesten tartózkodó Perczel Mórnak.

45 Borbély Józsefet nemcsak Perczel Mórral való baráti kapcsolata a katolikus Perczel Mór az evangélikus Borbély József keresztkomája volt - predesztinálta arra, hogy Bonyhád vezetői között foglaljon helyet, hanem személyes meggyőződése is a forradalom és szabadságharc ügye mellé állította 44 PEIL 1848. március 26. 45 Knábel Vilmos: Borbély József bonyhádi evangélikus lelkész, esperes szerepe az 1848-49-iki szabadságharcban. In Lelkipásztor, 1953. június, 264-266. p. (továbbiakban: Knábel)