Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)
1. BEVEZETÉS
iskolákban sem tanulhattak katolikus gyerekek. Mivel a templomépítést királyi engedélyhez kötötték, és a Helytartótanácson keresztül kellett érte folyamodni, sokszor évekig húzódott egy-egy templom felépítésének engedélyezése. Az evangélikusok minden eszközt megragadtak, hogy sérelmeiket felterjesszék az udvarhoz, de tiltakozásuk nem ért el sikert; a kormányszékek az udvar utasításaira, az udvar pedig a kormányszékek önkényes túlkapásaira hivatkozott. 17 A napóleoni háborúk idején a peregrinációt is megnehezítették, majd 1818-ban újra megtiltották, így csak nagyon nehezen lehetett eljutni a németországi egyetemekre. Az udvar ezért 1821-ben teológiai akadémiát nyitott Bécsben a protestánsok számára, amely azonban nem nyújtott jelentősen magasabb színvonalú képzést, mint a már addig is meglévő akadémiák. A külföldi egyetemeken való tanulást arra hivatkozva tiltották be, hogy a német egyetemeken elterjedt káros teológiai - valójában politikai - nézetek ne szivároghassanak be az országba. A sikertelen zsinat, és a fokozódó állami nyomás ellenére mégis virágzásnak indult az egyházi élet 1791 után. Létrejött az országos közpénztár, hogy az egyházigazgatás felmerülő költségeit fedezhessék. Egyházkerületi és egyházmegyei gyámintézetek alakultak, amelyek az idős lelkészekről, lelkészi özvegyekről és árvákról voltak hivatva gondoskodni. Új iskolák alakultak - például az addig meglévő öt evangélikus líceum mellé Selmecbányán új létesült - és a régieket korszerűsítették, új tanszékek alapításával bővítették. Az egyházigazgatás szakszerűsödését segítették elő a líceumok keretében újonnan alakult jogakadémiák. Középfokú iskolákat is alapítottak a 18. század folyamán létrejött evangélikus települések számára. 1807-ben Sárszentlőrincen (Tolna megye, a bonyhádi gimnázium elődje), 1802-ben Tessedik szarvasi intézete helyett Mezőberényben alakult gimnázium (később Szarvasra került), 1806-ban pedig Nyíregyházán. Az oktatás minőségét javította az az új, egységes tanterv, amelyet a korszak elismert evangélikus tudósai, a pesti egyetemen tanító Schedius Lajos, Schwartner Márton és a későbbi püspök, Lovich Ádám készítettek. Az iskolák anyagi alapjait a szaporodó alapítványok és ösztöndíjak teremtették meg. 18 1793-ban jelent meg a három évfolyamot megélt első protestáns egyházi folyóirat, amelyet Ambrosius Sámuel szerkesztett latin nyelven, Annales novi ecclesiastico-scholastici címmel. Pénzhiány miatt nem valósulhatott ugyan meg a tervezett saját evangélikus nyomda felállítása, de ennek ellenére sorra láttak napvilágot pedagógiai és teológiai munkák. A kor kihívásaira válaszolva új énekeskönyveket adtak ki. A legjelentősebb az 1811-ben kiadott dunántúli énekeskönyv volt, amelynek revideált változata 1982-ig a legelterjedtebb volt a magyarországi evangélikus egyházban. 19 A bibliaterjesztés anyagi alapjait az 1830-as évektől a brit bibliaterjesztő társulat segítsége biztosította mindkét protestáns egyház számára. 17 Uo. 601-609. p. " Bucsay 198-200. p. " Zoványi Jenő: Magyar protestáns egyháztörténeti lexikon, 3. jav. bőv. kiad. Bp. 1977. 313-315. p.
