Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)
1. BEVEZETÉS
A protestánsokat kivette a katolikus klérus gyámkodása alól, és engedélyezte a szuperintendenseknek gyülekezeteik látogatását, a lelkészeknek pedig a filiák zavartalan gondozását. Elvben engedélyezte zsinat tartását is, protestáns és katolikus királyi biztos jelenlétében, de uralkodása idején erre ténylegesen nem adott engedélyt. Szabályozta a vegyes házasságokat is, katolikus apának minden gyereke a katolikus vallást tartozott követni, protestáns apának pedig a fiai maradhattak protestánsok. Ezzel az intézkedéssel ugyan a katolikus egyháznak kedvezett, de eltörölte a sok visszaélést okozó reverzálisokat. A katolikus klérus hiába tiltakozott a rendelet ellen. A vármegyék, a püspökök és a helytartótanács továbbra is igyekezett megakadályozni végrehajtását, ezért ez utóbbiba II. József protestáns tanácsosokat is kinevezett. A rendelet hatása mindennek ellenére soha nem látott növekedését tette lehetővé a magyar protestantizmusnak. II. József évtizedében az anyagyülekezetek száma 272-ről 758-ra emelkedett, összesen pedig 1015 új gyülekezet alakult, így 1790-ben 1740 protestáns egyházközséget találhatunk Magyarországon." A hívek anyagi áldozatkészségének köszönhetően országszerte új templomok épültek. A német nyelv oktatását elrendelő nyelvrendelet, az egységes népiskolai tantervek és tankönyvek bevezetése sértette ugyan a protestánsok érdekeit is, de ez nem gátolta a türelmi rendelet érvényesülését. A protestánsok várakozása tehát beteljesedett. Hálaprédikációk sora jelent meg II. Józsefhez címezve a rendelet megjelenése után. Az ekkortájt épült tolnai evangélikus templomok karzatán nagyon sok helyen máig látható II. Józsefnek az oltárral szemben megfestett portréja. Bár történelmünk II. József politikáját máig ellentmondásosnak tartja Magyarország szempontjából, a katolikus egyház pedig joggal veti szemére a szerzetesrendek megszűntetését, vagy a katolikus hierarchia, illetve lelkészképzés állami irányítását és a katolikus egyház autonómiájának súlyos megsértését, az evangélikus egyház számára türelmi politikája egyértelműen a „véres", majd „csendes" ellenreformáció túlélését, és a normális egyházi élet lehetőségét jelentette. A felvilágosodás később sok torzulást okozott az evangélikus egyház teológiájában, de nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy ez az eszme érlelte meg a vallási türelem gondolatát, amelynek II. József megvalósítása tette lehetővé, hogy a protestantizmus fennmaradjon és jelentős szerepet játszhasson a későbbiekben is Magyarország történetében. A türelmi rendelet II. József azon intézkedései közé tartozott, amelyek túlélték a „kalapos királyt". 1791-ben II. Lipót követte bátyját a trónon, akit ugyanúgy a felvilágosodás eszméi vezették, mint bátyját, de politikailag bölcsebben tudta érvényesíteni akaratát. 1790-re országgyűlést hívott össze, amelyen a vallás helyzetét országos törvénnyel akarta biztosítani Magyarországon. Az Országgyűlés előtt röpiratok tömege látott napvilágot, amelyek a vallási türelem gondolata mellett, vagy ellen kardoskodtak. 12 11 Zsilinszky: Protestantizmus 535. p. 12 Uo. 551. p.
