Kertész Botond: Evangélium és szabadság. Az evangélikus egyház Magyarországon 1848-49-ben. Budapest 2002. (Societas et ecclesia 5.)

1. BEVEZETÉS

Bél Mátyás (1684-1749) a közvetlen forrásból, Franckétől ismerhette meg Hallében a pietizmus elméletét és gyakorlatát. Pozsonyi tanárként, majd lelkészként olyan iskolai reformokat vezetett be (történelem és földrajz alaposabb tanítása, szemléltető eszközök és tanári értekezletek bevezetése, külvárosi iskolák rendszerének megalapozása) amely Pozsonyt az ország legszínvonalasabb iskolájává tette. Amikor Pozsonyba került 1714-ben, az iskolának 40 diákja volt, ötven évvel később 502 tanuló tanult itt Bél tanítványainak keze alatt! Az udvar akkor figyelt fel munkájára, amikor főműve kiadásához keresett pártfogókat. 1723-ban kezdte el tanítványaival összegyűjteni az ország történelmi és földrajzi adatait és vármegyénként haladva megszerkeszteni „Notitia Hungáriáé novae historico geographica" címmel Magyarország leírását magában foglaló köteteit. Haláláig öt kötet jelent meg, tíz vármegye leírásával és térképével. III. Károly tekintélyével és pénzzel is támogatta a munka elkészítését. Bél Mátyás nevéhez emellett többek között a tiszavirág életű, szintén elsősorban oktatási célokat szolgáló első magyarországi állandó hírlap, a Novae Posoniensa megindítása, illetve az első magyar leíró nyelvtan megszerkesztése is kötődik. Nemzetközileg elismert tudós volt, a berlini, olmützi, londoni, jénai és szentpétervári akadémiák választották tagjukká. Az uralkodótól valószínűleg nemességet is kapott.

6 Tessedik Sámuel (1742-1820) szarvasi lelkész oktatási reformjaival tette híressé nevét és gyülekezetét. Németországi utazásai és tanulmányai során széleskörű tapasztalatokra tett szert, Erlangenben a teológia mellett természettudományokat és orvosi ismereteket is tanult. A hitélet és a gyakorlati tevékenység nála elválaszthatatlanul összefonódott: yy

Az igazi istentisztelet Isten adományainak okos, tevékeny, jókedvű felhasználásában áll", írta. Szarvason templomot, iskolát és kórházat épített, harcolt az egészségesebb és puritánabb életmódért, a szószéket és a prédikációt katedraként használva oktatta a népet. 1780-ban alapította meg gazdasági és ipariskoláját, amelyekben a legkorszerűbb mezőgazdasági ismereteket és a jobbágyság számára is hasznos háziipari tevékenységeket tanított. Új növényeket és új iparágakat honosított meg iskolája segítségével. Gyakorlati munkája mellett elméleti műveket is írt. Főműve a 18. századi magyar parasztságot hitelesen bemutató A Parasztember Magyarországban... című könyve, amely máig is pótolhatatlan történeti forrása a korszaknak. Több állami kitüntetést is kapott, többek között 1805-ben nemességet. Sajnos lelkésztársával, híveivel és egyházmegyéjével való meghasonlása miatt iskolája nem maradt fent sokáig, de egyik példája lett a Festetich György által alapított gazdasági intézetnek, a keszthelyi Georgikonnak. Tessedik gyakorlati alkotásai közül pedig sok máig megmaradt.

7 Ebben a korszakban nemcsak az evangélikus egyház fogyásának, gyülekezetek megszűnésének lehetünk tanúi, hanem a gyarapodásnak és terjeszkedésnek is. Ez az a kor, amikor az ország, a volt hódoltsági területek regenerálódnak a török uralom és a felszabadító háborúk utáni pusztulásból. Ennek egyik legfontosabb eszköze volt 6 Deák András: Bél Mátyás élete és munkásága. Bp. 1984. 7 Nádor Jenő: Tessedik Sámuel az ország papja Szarvason. Bp. 1940.