Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)

Tanulmány - III. Nyomdatitkok és szerzőségi kérdések

ditásból (a' német nyelvet nem értvén) magyarrá fordítani kezdette vala. Ä Groff manu­scriptuma vagy keze Írása jutott a' Méltóságos Pekri Polyxene Aszszonynak, a' Tekint, és Nemzetes Daniel István Ur kedves feleségének. Ha a' meg nevezet Uri személy Dániel István Ur a'fordítást előbb mozdította e, a' mint szándéka volt, és meddig vihette, azt én­nékem T. T. Miletz Uram a' Posoni Magyar és Tót Gyülekezetnek igen buzgó Tanítója, ki az emiitett Uri háznál néha napján hü Informátor volt, meg nem mondhatta." Sartoris szerint a kegyességi irodalom nem áll meg a felekezeti határoknál. Aho­gyan az evangélikusok az előző századi puritán írókat haszonnal forgathatták, úgy épülhetnek most a reformátusok a pietista kiadványokból. Ez a nyitottság annál fi­gyelemreméltóbb, ha számításba vesszük, hogy a fordításhoz fűzött jegyzeteiben Sartoris János éppen a lutheránus hitvallási iratok normájához igyekezett igazítani Arndt gondolatait. Ebben a törekvésében Heinrich Varenius Arndt-apológiáját, 2 "" ill. a Johann Georg Pritius-féle lipcsei latin kiadás 2 " 1 magyarázatait követte (64 és előszó 24.$). Jellemző, hogy Gotthilf August Francke, aki akkora figyelmet szentelt az egy­házi szláv nyelvű Arndt kötetnek, 2 " 2 nem mérte fel annak a jelentőségét, hogy ez a mű a többségében református magyarsághoz is eljuthat. 2 "" H. Varenius: Christliche I Schriffimäßige / wohlgegründete Rettunge der Vier Bücher vom wahren Chris­tenthumb Johann Arnds entgegen gesetzt D. Lucä Osiandri theologischen Bedencken in zwey Theilen. Lüneburg, 1624. 201 Johannis Arndi: De vero christianismo libri 4 Latiné versi, nunc accurato studio revisi, et cum adnotationi­bus, adhuc ined.Jo. Georg. Dorschei ed. a Georgio Pritio. Lipsiac, 1704. 2,12 Tschizcwskij 1935. es 1938.; Winter 1956. Erről a fordításról Sartoris előszava (18.§) is megemlé­kezik: „Végtére, hogy ama legjobb virágjában lévő tagos Moszka Ország ezen kints nélkül ne lenne, Thcodovszki Thamás Kioviai Jeles Professor azt Orosz nyelvre, mclly a' Rátzokéival egyez, nem régen fordította és Hallában ki nyomtattatta."

Next

/
Thumbnails
Contents