Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)

Tanulmány - V. Pietizmus és evangélikus egyház

„Es melly kints áll készen és nap virradtát vár, Mellynek egy óráig-is heverni nagy kár, Oh hogy nap fényt lásson szívét ISTENhez bár Föl-emelné minden ki élet' útján jár."

m A késedelmesen megjelent Újtestamentum valóban nem tölthette már be neki szánt feladatát. Egy évvel később Bárány György búcsúztatójában fia ugyancsak felsorolja az elhunyt műveit: „A Dictumos könyvet és az Augustai Confessiót néki minden köszönheti, Graduálban s Arndtban van munkája neki, Katechismusa is tudománynyal teli. "

2M A művek fennmaradtak. A búcsúztató viszont olyan érdemekről is megemlékezik, melyekről különben nem lehetne tudomásunk: „Nem volt elég neki Vasárnap szólani, Vagy fül viszkettető szókkal tanítani, Isten igéjére szokott támaszkodni, Délest ist kezdett ő munkát újítani. Sőt mindennap is a Biblia olvasást És hozzá tapasztott hasznos magyarázást Behozta s kezekbe adta a Szent írást, Még háznál is adott nekik útmutatást. A katechizálást is lábra állítá S nem csak a gyermeki elméket szólítá, De ősz fejeket is nyilván előlúvta És a feleletre szólni igazgatta."

2

** Szerzője jegyzetet is fűzött ehhez a helyhez: „Hogy a mi gyülekezetünk az ő idejétől fogva és ő általa belől nagy változást és jobbulást látott, az tagadhatatlan. A Tanítóknak elhatalmazottfeslettségek, mely ellen annyit írt,feddődett, ugyan csak nagy részből tisztességes magaviselésre fordult. A nagy restség szorgalmatosságra; a tudatlanság helyébe már az esméret nevelkedik. Az oskolákban a gyermekek ö Bárány János: Az Isten házában égő és világosító világosság. H.n. 1756. 29-30. "Payr 1910. 365. 62. strófa. * Payr 1910. 364. 54-56. strófa.