Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - V. Pietizmus és evangélikus egyház
már a Katechisatiokra szoktattnak. A Délesti Praedikátziók, a mindennapi Biblia magyarázatok, mellyek hallatlanok voltak, már hellyel hellyes bevétetnek. Sőt már törvényül élőnkbe irattatnak. Az ulta kezdünk könyveket készíteni, szerezni, házi Isteni tiszteleteket tartani. Ez bizony mind drága gyümölcs, melyért Istennek méltó hálákat adni. >mh Bárány János tehát az írásokon kívül is fel tud sorolni olyan megfogható eredményeket, melyek a pietisták sikerét bizonyítják: a vasárnapi második istentisztelet, a napi bibliaórák, háziáhítatok bevezetése, gyermekek és felnőttek hitoktatása - a sort még a konfirmáció meghonosításával is kiegészíthetjük. Az ötödik csillagnak, Bárány Jánosnak a hagyatékát nem más vette lajstromba, maga készített testamentumot. Szuperintendenssé való választatása után nyomban megkezdte az egyházlátogatásokat, ám betegsége miatt ezt rövidesen másokra kellett bíznia. így született 1756 őszén az Instructio pro admodum reverendis dominis senioribus in inspectione et visitatione ecclesiarum observanda (100), melyet rövidesen az egyházkerületi gyűlés is megerősített. Bárány János utasításának egyedi szándéka és tartalma leginkább a korábbi vizitációs szempontokkal összevetve tűnik ki. Tóth Sipkovits János beiktatásakor (1742) az őt megválasztok részletesen megszabták feladatait, 287 s a szuperintendens megkezdve az egyházak látogatását (1745) maga is feljegyezte, mire fordít figyelmet. 288 Tóth Sipkovits lényegében a hagyományos kérdéseket tartotta szem előtt: van-e ordinált lelkész, a papok és tanítók orthodoxiája, életvitele és szorgalma, továbbá híveik templomjárása, erkölcsei és áldozatkészsége, végül a gyülekezet vagyona és anyagi helyzete. A számára szóló utasítás ugyan többször a vera pietas és sincera pietas kifejezésekkel él, ám a szempontok hierarchiájában még nem fedezhető fel a pietizmus hatása. Bárány János utasításának már a létrejötte és a célja is más: nem testületi határozat, nem a szuperintendens „munkaköri leírása", hanem saját kezdeményezésből íródott a munkatársak számára, s csak utólag tette azt magáévá az egyházkerületi gyűlés. Az 1756-os Instructio rögtön az első mondatban szakít a hagyományos sorrenddel (100): „Elsősorban az iskolákra kell ügyelni... melyek az egyháznak mintegy melegágyai." A tanítók olvasásra, imádkozásra, a kátéra, bibliai idézetekre és történetekre, továbbá korálokra tanítsák a gyermekeket, míg a tehetségesebbek már az írással, számolással 286 Payr 1910. 369. 8.j. Ld meg az 1750-cs káté előszavát (20): „De az ollyan vakok jegyezzék meg, hogy ISTEN igéjét, akar katckizálással, akar mindennapi Biblia Magyarázattal, akár othon magános egybe gyűléssel kivált téli napokon, midőn az éjtszakák hoszszabbak, terjeszszék, mind jó, és szükséges. Sőt mondjuk, hogy kik a Katckizálást, mindennapi Biblia magyarázatot, mikor ideje van, és Vasár napi kétszeri prédikálást, vagy Katckizálást nem gyakorolja, nem méltó az Eklésia kenyerére." 287 Szövcgközlcs: MPEA3 (1904) 125-134. 288 EOL I.a.l5.12.27:19.
