Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Tanulmány - V. Pietizmus és evangélikus egyház
Sigismund Pilgram jellemzése, aki előbb csak Sopron „semlegességéről" ír Ernst Salomon Cypriannak (1673-1745) Gothába: „Wir halten uns hier neutral." (Í725), később ezt az egész egyházkerületre kiterjeszti: „[a pietizmus] fészke túl van a Dunán... a mi városunkat és körzetét még nem támadta meg" (1726). 27(1 A későbbi választások megmutatták, hogy ez utóbb sem módosult döntően. 2. A tolnai végeken Amikor 1718. március 24-én Bárány György megérkezett Tolna megyébe, a Sió révjénél véletlenül találkozott Ján Kermannal és Péter Velitscsel. Több evangélikus lelkész nem is volt akkor a Balatontól délre. 1725-ben azonban már 10 papot számlált az esperesség. 271 A tolna-baranya-somogyi - főleg német - telepítéseknek gazdag irodalma van itthon is, külföldön is. 272 A terület evangélikus egyháztörténete is fel van dolgozva az anyakönyvek és más levéltári források alapján - főleg Schmidt Jánosnak köszönhetően. 273 Az első lelkészek névsorát maga Bárány György állította össze 1742-ben (85), mégis éppen ezekről a név szerint ismert szereplőkről tudunk oly keveset. Mivel gyakran változtatták szolgálati helyüket, a helytörténészek nem fordítottak rájuk sok figyelmet. A legtöbb gyülekezet, ill. község már monográfiával dicsekedhet, de életrajza egyedül Báránynak van megírva. A következőkben a Bárány-féle névsort veszem alapul, amikor arra a kérdésre keresem a választ: honnan jöttek az első lelkipásztorok a tolnai pusztákra. Meglepő, hogy milyen kevés birodalmi német pap működött a Hessenből jött „svábok" által lakott falvakban: mindössze öt. Ebből is csak kettőt hoztak a telepesek magukkal Németországból (Johann Rudolph Walther, Johann Nikolaus Marsilius Tonsor), egyiküket már a Bánátból hívták fel Varsádra (Johann Karl Reichard), míg további kettőt úgy küldtek hozzájuk (Friedrich Sámuel Bertram, Jakob Friedrich Gauppe). A németek többi lelkésze magyarországi: Andreas Christoph Wider és Konrad Leopold Tieftrunk pozsonyiak, Jeremias Schwartzwalder körmöcbányai, Georg Adam Kolb modori, Johann Gustav Kastenhoffer bazini, Michael Weiß sop270 Keserű 1996. 87. 271 Payr 1910. 353, 374. 272 A legújabb összefoglalások: Szita 1996.; Taffcmcr 1974-1995. 273 Schmidt J. 1939.; 1940.; Schmidt-Tomka 1976.
