Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)

Tanulmány - IV. Biblicizmus és bibliai filológia

könyvet, hogy a Károlyi-fordítást kiszorítva a magyar evangélikusok Bibliája legyen, ez mégsem történt meg. Bárány György nyomban a megjelenés után igen kritikusan nyilatkozott róla (74): „T. Torkos uram Testamentumát vettem a' köszögi compactortól [Ludvigtól] Sexardon, és obiter által futván alkalmatos hibákat registraltam, mellyeket ö kegyelme el kerülhetett vol­na, ha serio communicalta volna másokkal is..." Ne gondoljuk, hogy csak a mellőzöttség miatt sértődött meg és kötözködött, a könyv valóban nem volt hibátlan. A hibák annyira bántották a két Torkost, hogy már itthon utólag beragasztott és kicserélt lapokkal próbáltak segíteni a dolgon. 235 Az 1733­ban elkészített a nyomdai kézirat elvesztével második nekifutásra állítólag egy koráb­bi fogalmazvány került a nyomdászhoz. 236 Sajnos nemcsak ebből az esetből tudjuk, hogy sokszor nem jutottak el a nyomdakész kéziratok rendeltetési helyükre. 237 3. Bárányék bibliafordítása 23 * A Torkos-féle szöveg - Bárány szerint - nyelvileg sem keltett tetszést (89): „a mieink okádnak tőle, ellenségeink meg kacagnak rajta" - írta az ifjabb Franckénak 1747-ben. A munkát újból kellett hát kezdeni. Ezúttal Bárány György, Bárány János és Sartoris János vettek részt a bibliafordításban. ígéretet kaptak Gotthilf August Franckétól, hogy a cseh Biblia (1745) után sor kerülhet Halléban magyar Újtestamentum kiadá­sára is (96), ebből végül nem lett semmi, a nyomdába szánt kézirat viszont elkészült. Bárány György, úgy látszik, tanult Torkos esetéből, mert ezt megelőzőleg a kéziratot két éven át szabad betekintésre és véleményezésre körözte tudós kollégái közt, ne­hogy utólag marasztalják el (89). 23 ' ; Ugyancsak 1747-ből értesülünk arról, hogy Bá­rány már lefordította a Canstein-féle terjedelmes evangéliumharmónia 24 " első köte­tét, s el is juttatta Sziléziába abban a reményben, hogy az ott gyűjtött adományokból a laubani nyomdában megjelenhet. Erről a műről nem tudunk többet. 235 Borda Antikvárium 18. katalógusa (1994) 6598.sz.; Ecscdy 46.sz. Báránynak valószínűleg változat­lan példány került a kezébe (Ecscdy 47.sz.), de az is lehet, hogy más természetű hibák szúrtak szemet neki. 23(1 A Laubáni Biblia előszavából és Ribinitől (Memorabitia II. 1789. 396. b) tudjuk, hogy 1733-ban elkallódott a Wittenbergbe küldött nyomdai kézirat. Ld. még Kovács 1999. 254. 237 Az 1750-cs laubani kátéról hasonló történetet ír le Bárány János Ribini Jánosnak 1751. novem­ber l-jén: 93. 238 A következő fejezet részletei már megjelentek: Csepregi LKW 1994. és MKSz 1996. m Bárány Jánostól tudjuk (93), hogy Perlaki József, Fábri Gergely, Németh Sámuel, Miskei Ádám és Torkos József kapta meg a kéziratot. 2411 Carl Hildebrand von Canstein: Harmonie und Auslegung der heiligen vier Evangelisten...samt daraus gezogenen Lehren und erbaulichen Anmerckungen. 1-2. Halle, 1718. 2°

Next

/
Thumbnails
Contents