Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Forrásgyűjtemény - 100 forrás
85 Bárány György: A tolna-baranya-somogyi esperesség története Sárszentló'rinc, 1739-1742. Az evangélikus egyháznak Tolnában és Somogyban 1718-tól kezdődött növekedése is bizonyítja, hogy Isten erőtlen eszközökkel éri el célját. - Temesvár és Belgrád elfoglalása előtt jött a vallásüldözés és a földesúri elnyomás elől menekülve néhány evangélikus család, akik Gyönkön, az akkor kincstári, később Magyary-birtokon telepedtek le lelkészestül. Ennek a híre a pécsi káptalanhoz is eljutott, s a pap csak vesztegetésnek köszönhette menekülését, ám az evangélikus vallásgyakorlatot betiltották. A gyönkiek kérésére a nagyvázsonyi Domokos Sámuel és Bárány György felmentek Budára a kincstári birtokok felügyelőjéhez és Regahhoz (?), az evangélikus vallású katonai parancsnokhoz, erre Gyönkön meg is indult az evangélikus istentisztelet. A részeges [Molitoris András] helyére Bárány kapott meghívást, s ennek minden észérvvel dacolva eleget is tett. 1718. március 24-én három evangélikus lelkész kelt át ugyanazon a réven, {fán Kerman] Magyarkeszire, az Esterházy-birtokra tartott, [Péter Velits] a somogyi Tabra, Bárány pedig Gyönkre. Hamarosan a negyedik gyülekezet is megszerveződött Meszlényi János györkönyi birtokán. Az első támadást még az alispán segítségével sikerült elhárítani. Ezután csapatostul jöttek a német telepesek, akiket Bárány szervezett gyülekezetekké, kivéve ha papot is hoztak magukkal, mint Johann Karl Reichardot, Johann Nicolaus Tonsort és Walthert. A pesti vallásügyi bizottsággal (1721-1728) kapcsolatos összeírás idején már a következők léteztek: I. A bizottság előtt: 1. Gyönk 2. Magyarkeszi Nagyszokollyal 3. Tab 4. Györköny 5. Majos Kismányokkal, Izménnyel, Mucsfával, Cikóval és Hidassal, ekkor alakult Eszék alatt a tiszavirág életű Martinetz is, 6. Varsád Kalaznóval 7. Lápafő 8. Fadd9. Vájta 10. Mucsi 11. Kölesd. II. A bizottság alatt: 1. Sárszentlőrinc 2. Kistormás a későbbi Felsőnánával 3. Nagyszékely 4. Hidas 5. Tófű Torvajjal 6. Keszőhidegkút. III. A bizottság után: 1. Zomba 2. Bábony 3, Bikács 4. Mekényes 5. Kötcse 6. Fiad 7. Felsőnána Kistormáshoz. - Friedrich Samuel Bertram, az első majosi lelkész kölcsönt vett fel, majd eltűnt, fél év múlva tért vissza Szászországból új feleségével. Az első varsádi lelkész, a körmöcbányai Jeremias Schwartzwalder szerencsétlenségének oka: a reformátusoknak kenyérrel osztott úrvacsorát, ráadásul megkeresztelt egy gyereket, akit már a plébános meghintett keresztvízzel; ezért szenvedett Pécsett börtönt és ötven vesszőcsapást. - A nyolc felsorolt lelkészt Bárány először magától látogatta, majd Daniel Krmann megbízásából alesperesként tartott évenkénti vizitációt, de gondjai voltak a német nyelvvel. 1725-ben összehívta társait Sárszentlőrincre, hogy békét teremtsen köztük, s hogy a németek számára egy külön felügyelőt válasszanak: ez a majosi Andreas Christoph Wider lett, majd Modorba távoztával a györkönyi Tatay István. - Ebben az évben kezdődött az üldözés, mely a gyengébb gyülekezeteket felszámolta, mint Majost, ahol a lelkész a szolgabírót pisztollyal fenygette, ezért a gyülekezet csak tanítóját tarthatta meg. Főleg Bárány volt a támadás célpontja, de mivel a vármegyei hivatalnokok (hála az ajándékoknak) kedveztek a sárszentlőrincieknek, később visszatérhetett. Ekkor szűnt meg: 1. Nagyszékely 2. részben Majos 3. Cikó 4. Fadd 5. Mucsi 6. Lápafő 7. Magyarkeszi 8. Kölesd. De ortu, propagatione et fatis ecclesiarum evangelicarum in inclyto comitatu Tolnensi et Somogy brevis relatio per reverendum dominum Georgium Bárány, pastorem Szent Lorintziensem producta
