Csepregi Zoltán: Magyar pietizmus 1700-1756. Tanulmány és forrásgyűjtemény a dunántúli pietizmus történetéhez. Budapest 2000. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 36.)
Forrásgyűjtemény - 100 forrás
60 Szeli József Fábri Gergelynek Brassó, Í734. augusztus 22. Békésebb az életük, mint a magyarországiaknak, mégis onnan kell könyveket kérniük, mivel a magyar evangélikusok Erdélyben kevesen vannak. Eddig a reformátusok könyveivel érték be, most evangélikus könyvekről kér tájékoztatást. -M. Sartoriusfános wittenbergi Magyar lelki órájának két példánya került Erdélybe, az egyik hozzá. Tetszik nekik, de pénzen megvenni nem tudják, ezért kérik tőle mint társszerzőtől. Acs Mihály Boldog halál szekerét és Zengedezójét nagy becsben tartják. Régóta várják Torkos András győri lelkész Ujtestamentumát, de hiába. Amíg az meg nem jelenik, az új utrechti és amsterdami Bibliákról érdeklődik. Pozsonyban Spaiser Ferenc Domokos graduál formában amsterdami felirattal titkon kinyomta Károlyi Gáspár Ujtestamentumát, ezt is kéri. Tájékoztassa az árakról, mind különféle kötésben, mind fűzve. Mivel a Magyar lelki óra részeiből nekik inkább az elsőkellene, az egyes részek árát külön tudakolja, hasonlóan az Aranyiamét és a Zengedezőét. — Értesítse, hogyan lehetne a pénzt, Hl. a könyveket biztonságban eljuttatni. Jobb híján az örmények is szóba jöhetnek, akikkel már nyomban küld néhány könyvre pénzt. Erről Magdó András, Kapusi Vas István és Apátzai Márton is biztosíthatják. Tisztelendő esméretlen; mindazonáltal énnékem bizodalmas Uram! Kész szolgálatomnak ajánlásával kívánok Istentöl Kegyelmednek minden lelki és testi ajándékokat. Vévén ez kis Írásomat, minthogy személyünk szerént esméretlenek vagyunk, ez tsekély Írásomnak neme is, nem kétlem, idegennek láttathatik a' Kegyelmed tisztelendő személlyé előtt: melly dolog szerző oka volt, hogy az Isten anyaszentegyházának előmenetelére szolgáló régen fel tett szándékomat mind ez ideiglen rejtekben tartván, jó reménységemtől tápláltatván kívánságomnak bé tellyesitése iránt, mostan már mintegy kételenitetésemböl Kegyelmednek kinyilatkoztatnám. Ugy vagyon, hogy minékünk mind eddigelé tsendes lelki békességben élőknek mintegy gyalázatunknak tulajdonitathatik, hogy a lelki dolgokban sok háboruságos hajó törést szenvedő szegény, de nálunknál gazdagabb Magyar országhoz kellessék folyamodnunk könyvek iránt: de ha szintén rész szerént azt magunkról el nem vethetjükis, mindazáltal az evangelicus magyar halgatóknak kevés számok vettethetnek okul, kik elégtelenek magok erejektöl oly derekas dolognak meg indítására. Ne tulajdonítsa tehát Kegyelmed ezen dolgot vétkül minékünk, ha valami bizonyos dolgokra alkalmaztatott magyar könyvekről bizonyosokká tétetni kívánunk. Mert valamint minekünk egy néhány szegény magyar evangelica ecclesiaink egészlen a kálvinistáknak seregek közzé vannak hintetve; ugy mind eddig kételenségböl tsak az ö könyveikkel kelletett élnünk. Mostan pedig szivünk szerént kívánván azoktól meg válni, kívánunk Magyar országhoz folyamodni. Esett értésünkre, hogy tisztelendő M. Sartorius János uramnak egy penitencia tartásra serkentgető Magyar LELKIORAja 2 botsáttatott világosságra Vitenbergában, mellynek ugyan két exemplárai Erdélyben hozatván, egy magam kezemhez, másik egy betsületes emberéhez költ. Ezen munka minékünk igen kedves volna, de hatalmunkban nintsen, hogy pénzünk általis erre szert tegyünk, hanemha Kegyelmed mint az author fáratságos munkájának társa ebben mi hozzánk való használatosságát meg mutatni nem terheltetik.
