Karner Károly: Időszerű hitvallás. Budapest 1989.

Előszó helyett - XI. Vázlatosan a reformációról

gyűlésre. Mikor itt Luthertől iratainak sima visszavonását köve­telték, ekkor hangzottak el 1521. ápr. 18-án Luther híres szavai: Itt állok, másként nem tehetek! Isten segítsen meg! (kissé későbbi fogalmazásban). Velük Luther nemcsak iratainak a visszavonását tagadta meg, hanem az Istenben elkötelezett lelkiismeret szabad­ságát is proklamálta. A reformáció ügye időközben népmozgalommá lett. Ezért a birodalmi átok, amellyel a wormsi birodalmi gyűlés Luthert súj­totta, eredménytelen maradt. Ezt az is elősegítette, hogy Bölcs Frigyes utasítására Luthert Eisenach mellett, Wartburg várában rejtve tartották. Itt fordította le Luther német nyelvre az Újszö­vetséget (1522, ún. „Septemberbibel"). Ez nemcsak a reformáció művének alapvetésévé lett, amikor hosszú évek munkájával 1534­ben az egész Biblia német fordításában kiteljesedett, hanem az újkori német irodalmi nyelv megteremtésének alapvető dokumen­tumává is vált. A reformációt elsősorban a városok és azok polgársága fogadta el anélkül, hogy a reformáció tisztára polgári mozgalommá vált volna : néhány német fejedelem is utat nyitott annak népében. Ezért lett a reformáció számára is súlyos csapássá a német parasztháború (1525). Luther először a nemes urakhoz fordult és a parasztok gazdasági-szociális törekvéseit támogatta. De amikor a parasztság az „urak" ellen lázadva gyújtogató rabló­hadjárattá fajult, Luther erőteljesen a rendbontók ellen lépett fel és ellenfeleiktől megtorlást követelt. A parasztháború a reformá­ciót is sújtotta, az addigi népmozgalom beszűkült, noha ilyen jellegét ezután sem vesztette el egészen. A Luther fellépése által kiváltott és a vallás kérdésein túl az egész szellemi és szociális életet megmozgató mozgalom szükség­képpen váltott ki ellenhatást. A középkori hit követői elsősorban az akkor modern irányzatot, a humanizmust igyekeztek a refor­máció ellen mozgósítani. Az európai humanisták vezető egyénisé­ge, Desiderius Erasmus Rotterdamus (1466-1536) katolikus un­szolásra írta meg Luther ellen vitairatát („De liberó arbitrio") címen, melyben az ember szabad akaratát hangsúlyozta olyan 79

Next

/
Thumbnails
Contents