Karner Károly: Időszerű hitvallás. Budapest 1989.
Előszó helyett - XI. Vázlatosan a reformációról
értelemben, hogy az „szabad", ti. elhatározóképes nemcsak Isten mellett, hanem szembe is fordulhat vele. Luther a „De servo arbitrio" („A szolgaakaratról", 1525) címen felelt, hangsúlyozva, hogy üdvösség dolgában az ember teljesen attól az Istentől függ, aki tulajdonképpeni mivoltában „elrejtett" („absconditus"), de az evangéliumban kinyilatkoztatja üdvösségszerző irgalmasságát. Noha maga Luther is átment a humanizmus nevelő hatásán, ettől fogva a reformáció és humanizmus útjai, ha nem is fordultak szembe egymással, mégis szétváltak. De Luthernek továbbra is odaadó és szoros munkatársa maradt Melanchthon Fülöp (1497-1560), aki szintén wittenbergi egyetemi tanár volt, és Luther barátjaként sem tagadta meg a humanizmust, hanem azt egyeztetni igyekezett a reformáció újból felfedezett evangéliumával: rajta keresztül a reformáció továbbra is vonzóerőt gyakorolt egyes humanistákra. 2. Lutherrel majdnem egy időben, de talán éppen Luther első irataitól is indíttatva lépett fel a középkori egyház visszaélései ellen Zwingli Ulrik (1484-1531). Zwingli elsősorban humanista hatás alatt fejlődött, de az Újszövetség és Augustinus tanulmányozása által reformátorrá érlelődött. 1519-től fogva mint a zürichi székesegyház („Münster") lelkésze az evangélium szellemében prédikált és végezte szolgálatát. Az ellene indított egyházfegyelmi eljárás során került sor teológiai vitára, ún. „disputatióra" közte és a konstanzi püspök megbízottja közt (1523), amelyben a zürichi tanács Zwinglit jelentette ki győztesnek. A vita eredménye alapján a zürichi templomokból eltávolították a képeket, az oltárokat és orgonákat, a tanács pedig meghagyta a prédikátoroknak, hogy a Biblia alapján hirdessék az evangéliumot a másik fél bántalmazása nélkül. Zwingli Lutherrel az úrvacsora szentségének a kérdésében került ellentétbe. A középkorban a katolikus egyházban hét „szentség", vagyis olyan egyházi cselekmény alakult ki, amelyhez az isteni kegyelem különleges ajándékát fűzték. Ezek voltak a keresztség, a bérmá-