Karner Károly: Időszerű hitvallás. Budapest 1989.

Előszó helyett - XI. Vázlatosan a reformációról

és Mesterünk, Jézus Krisztus azt mondja: Térjetek meg!, akkor azt akarja, hogy a hívők egész élete megtérés legyen ! vagy : Az egyház igazi kincse az Isten dicsőségének és kegyelmének szentséges evan­géliuma. A vitatételek villámszerűén gyors elterjedése Németor­szágban nemcsak ellentételeket váltott ki a búcsúárusításban nagykereskedői ügyességet tanúsító dominikánus barát, Tetzel János részéről, hanem megmozgatta a közgondolkodást is. Ugyanakkor Luther ellenfelei Rómában elindíttatták ellene az inkvizíciós eljárást, amennyiben már 1518. aug. 25-én Rómába idézték. Ezután sorra jelentek meg Luther vitairatai, valamint az evangéliumi kegyesség ápolását célzó kegyességi iratok. Minde­zek rendkívüli hatást gyakoroltak és Luthert rendkívül népszerű­vé tették. 1520-ban jelentek meg Luther alapvetőnek tekintett iratai : „A német nemzet keresztyén nemességéhez", mely a „ke­resztyén rend" megjavítása érdekében széles körű szociális és kulturális reformokat követelt. Ugyanabban az évben jelent meg „Az egyház babiloni fogságáról", mely az egyház tanításának a bibliai alapokra visszatérő reformját sürgette, továbbá „A jócse­lekedetekről" és „A keresztyén ember szabadságáról" : az utóbbi­ak a keresztyén erkölcsiség evangéliumszerű megújítását követel­ték. Közben Rómában folyt az inkvizíciós eljárás Luther ellen, 1518 októberében a pápai követ, Cajetan bíboros Augsburgban hall­gatta ki Luthert és az elfogatás elől Luther kénytelen volt lopva elmenekülni. Bölcs Frigyes, szász választófejedelem elhárította Luther kiszolgáltatását Rómába. így azután 1520. jún. 15-én a pápa kiadta bulláját Luther ellen („Exsurge Domine"), melyben 60 napot adott Luthernek tanítása visszavonására. Mivel ez a bulla egyidejűleg elrendelte Luther iratainak elégetését, 1520. dec. 10-én Luther válaszul ünnepélyesen máglyára vetette a középkori egyház főfegyverét, a kánonjogot és a tűzbe beledobta az „átok­bullát" is. Bölcs Frigyes óvatos és ügyes politikájának folyomá­nya volt, hogy Luthert az újonnan megválasztott német-római császár, V. Károly (1519-1556) megidézte a wormsi birodalmi 78

Next

/
Thumbnails
Contents