Karner Károly: Időszerű hitvallás. Budapest 1989.
Előszó helyett - IX. Néhány vázlatos mozzanat az egyháztörténetből
mutatott áldozattal igazolják. Ez indította el az üldözéseket Valerianus (253-260) és Gallienus (260-268) császárok alatt. Kb. 40 évi türelmi időszak után különösen Diocletianus (284-305) császár idején vált súlyossá a keresztyének üldözése. A keresztyénség azonban az elnyomatás idején és az üldözések ellenére is feltartóztathatatlanul terjedt, egyúttal egyre inkább kiépítette gyülekezetei szervezetét. A súlyos belső válságokkal küzdő birodalomban Nagy Konstantinusz (306-337) császár azzal igyekezett nemcsak hatalmi állását biztosítani, hanem a birodalmat is újjászervezni, hogy miután vetélytársát, Maxentiust 312. okt. 28-án legyőzte*, uralkodótársával Liciniusszal 313 januárjában kiadta híres rendeletét, az ún. „milánói edictumot", amely döntő fordulattá vált a keresztyénség történetében. „Megtűrt vallássá" lett és ezután mindegyre nőtt befolyása. Végül Nagy Theodosius (379-395) császár alatt „államvallássá" lett. Ezzel indult el az ún. „nagykonstantinuszi korszak", az a történeti politikai-társadalmi képlet, amely főként az európai történelemnek döntő jelentőségű tényezője lett. Legtöbbször mint a „trón és az oltár" szövetsége döntő befolyást gyakorolt az európai népek életére és szociális tagozódására. Az államhatalom, főként a monarchia az egyházban látta hatalmának legfőbb támaszát, és az egyházat használta fel politikai célkitűzései érdekében. Az egyház pedig az állam támogatásával igyekezett sokszor küldetésétől idegen hatalmi célokat megvalósítani. Ugyanakkor azonban az államhatalom korlátlanságát korlátozta a keresztyén erkölcs követelményeit magába felvevő jogalkotás. Az egyház, ill. hivatásuk tudatában élő egyházi férfiak nemegyszer figyelmeztették a hatalmukkal visszaélő államfőket és udvaroncokat a hatalom erkölcsileg át nem hágható korlátaira. Ugyanakkor az egyház Nyugat-Európában a nevelés és iskolázás terén a közművelődésnek évszázadokon keresztül kizárólagos hordozójává lett. De * Ekkor látta állítólag Konstantinusz a kereszt jelét és hallotta a mondatot : „E jelben győzni fogsz". 70