Karner Károly: Időszerű hitvallás. Budapest 1989.
Előszó helyett - II. Isten
dó rend nemcsak törvényszerű, úgyhogy az ok ismeretében következtethetünk az okozatra, tehát az ok következményeinek a létrejöttére is, hanem ugyanakkor célszerű is, tehát az ok nemcsak létrehozza, hanem biztosítja is a „rendet". Amikor esetleg emberi erővel belenyúlunk e rend törvényszerűségébe (pl. a mezőgazdaságban irtjuk a kártevőket), akkor esetleg csak látszólag és rövid távra óvjuk a „rendet" (tehát biztosítjuk a termést), de nagyobb távlatban esetleg újabb bajt és kárt okozunk, mert megbontjuk a hagyományos rendet (tanulságos példa: a gyom- és rovarirtó szerek megzavarják az ökológiai egyensúlyt és hasznos madarak pusztulásához vezetnek). A természeti világ célszerű rendjének és ésszerű tökéletességének titokzatos egyensúlya új értelemben veti fel az istenkérdést: honnan van és mit céloz ez az emberi értelmünket meghaladó rend, amely még látszólagos fogyatékosságaiban is megzavarhatatlanul tökéletes? Ha a világmindenségre gondolunk, az ott uralkodó törvények által létesített rend és annak célszerű tökéletessége ugyanúgy veti fel az istenkérdést, mint pl. az anyag látszólag oly egyszerű, de a valóságban felfoghatatlanul sokrétű és a fizikai kutatás számára egyre inkább bonyolult mibenléte. De az istenkérdés felvetődésénél nem szabad csak az értelmes rendre, a világmindenség, a természet világának és saját emberi lényünknek felfoghatatlanul tökéletes elrendezettségére és célszerűségére gondolnunk. Nemcsak a rend, hanem például a szépség is túlmutat önmagán. Az emberi alkotás, a kultúra számos létesítménye is visszatükrözi a természeti világban valósuló, sokszor tökéletes és utánozhatatlan szépséget. A természet rendjében, egyes jelenségekben, pl. a virágok, vagy némely állatok pompázatos színeiben lenyűgöző szépséget találunk, a világmindenség csillagvilága pedig „örökkévaló" és mégis elkápráztató ragyogásával felemeli arasznyi emberlétünket akkor is, ha porszemnek érezzük magunkat. Ha pedig arra gondolunk, hogy ez a felfoghatatlanul sokrétű és gazdag szépség alá van vetve a mulandóság13
