Karner Károly: Időszerű hitvallás. Budapest 1989.

Utószó

lyen a munkatársak, a hivatásban népünk, söt az emberiség java, békéje. Ebben a modern világunkban, amelyben annyi minden gyökeresen megváltozott (ezt a „mindent" kiki a saját kis világában hosszasan sorolhatja!), az az „egy" azonban nem változott: ma is „az Úré a föld és annak teljessége" - akár elismerjük ezt, akár megfeledkezünk róla, és az Úré akkor is, ha ezt esetleg tagadjuk, sőt megtagadjuk tőle, és Istenről megfeledkezve az embernek próbáljuk kisajátítani! Ránk is áll: „Minden szabad nekem, de nem minden használ", legfőképpen pedig mi is „Krisztuséi vagyunk, Krisztus pedig Istené". Ezért minden változás ellenére is Istennek elkötelezett teremtményei, az Ő szolgálatára, sőt „dicsőítésére" rendelt gyermekei vagyunk. 2. „Krisztuséi vagyunk!" - ez elsősorban ajándék. Fájdalmas volt, amikor a felekezeti harcok során úgy vélték, hogy csak egy bizonyos felekezet hozzátartozója lehet Krisztusé és ezen a címen az egyik felekezet tagja lenézte, „eretneknek" minősítette a másik felekezetet és annak tagját. Fájdalmas ma is, ha akármilyen akár faji, akár ideológiai szempontok érvényesítésével valahol valakik különbséget tesznek emberek közt és aszerint osztályozzák, részesítik előnyben vagy hátrányban őket. „Krisztuséi vagyunk" - ez a felekezeteken belül „ökumenizmusra", az egyházi egység keresésére és az egyházakon belül megértésre kötelez minket. Az, hogy „Krisztuséi vagyunk!" - elsősorban ajándék, amelyre építhetünk és belőle erősödhetünk, ha bizonytalankodunk életünk felől, kételyeink támadnak és az élet megpróbáltatásai, vagy baj, betegség kísértenek. De ez kötelezést is jelent. Krisztuséi keresztségünk által vagyunk, és ez azt jelenti, Krisztus gyülekezetének tagjaihoz tartozunk. Pál apostol a korinthusiakhoz mint a gyülekezet tagjaihoz ír, olyanokhoz, akik a gyülekezetben élnek, részt vesznek az istentiszteleteken, együtt épülnek Isten igéjén és együtt veszik a Krisztus rendelte „vacsorát", a megtört kenyeret és a „hálaadás kelyhét" (lKor 10,16-17). így „egy test" a gyülekezet. Ma is áll, hogy „egy Lélek által egy testté kereszteltettünk meg" és „mindnyájan egy 100