Gyapay Gábor: A Budapesti Evangélikus Gimnázium. Budapest 1989. (Iskolák a múltból)

Folyamatos fejlődés (1873-1924)

A tanulóifjúságot vizsgálva az első jelenség, amit megállapíthatunk, hogy a létszám közel megkétszereződött, amikor az osztályok száma 8-ról 12-re nőtt. Ez nyilván az iskola egyre fokozódó népszerűségére utal. A tanulók létszámának és összetételének alakulását a 7. táblázat szemlélteti. 7. táblázat Tanév Összes Evangélikus szám % Református Unitárius Katolikus Izraelita Görögkeleti 1875/76 355 92 26 16 _ 27 213 7 1880/81 493 133 27 17 — 32 308 3 1885/86 408 195 48 26 1 17 166 3 1890/91 427 203 48 25 1 34 161 3 1895/96 458 215 47 21 — 25 195 2 1900/01 506 258 51 23 — 29 213 3 1905/06 625 244 39 54 1 49 273 2 1910/11 653 198 30 ' 66 — 60 328 — 1915/16 665 189 28 52 — 60 352 — 1920/21 685 282 41 106 — 88 209 — A táblázatról lényegében — bizonyos hullámzással — a korábbi korszak jelenségei olvashatók le. Új jelenség a reformátusok fokozatos nagyobb jelenléte, valamint a katolikusok számának növekedése. Jól megfigyelhető az önálló, igen színvonalas és igényes izrealita gimnázium létrejöttének hatása, mert az utolsó évcsoportban az izraelita növendékek száma az előző évcsoporthoz képest 40%-kai csökkent. Az iskola tanulói a nyolc év folyamán igen erős szelektáláson estek át. 1880-ban az I. osztályos tanulók száma 78 volt, és VIII. osztályban ebből 29 jutott el az érettségiig. Ha ugyanezt nézzük meg 25 év