Gyapay Gábor: A Budapesti Evangélikus Gimnázium. Budapest 1989. (Iskolák a múltból)

Folyamatos fejlődés (1873-1924)

nálható természeti erők s törvényeik tudományai, s a philosophiai propaedeutica, mint az ember saját szellemi képességének ismerete,... A mennyiben pedig mindezeket embertársainkkal való szövetkezésünk útján kell elérnünk, annyiban szükséges a fő-közlekedési eszköznek, az anyanyelvnek s viszonyok szerint más modern nyelveknek is ismerete s biztos, pontos és szép kezelése." „... Hogy azonban ezen tudományos észletek céljuknak megfeleljenek, ahhoz azoknak oly nemű beosztása kívántatik a gymnasiumi tanításon belül, hogy 1. egyrészt tanítási rendjük az emberi lélek fejlődési menetével megegyezzék, másrészt 2. a felvett anyag mennyisége pontosan a kitűzött célhoz hozzá szabva legyen, azaz, kelletinél sem több, sem kevesebb ne vétessék fel s minden tárgy képző erejének mértékéhez képest hasson a közös végcél elérésére." „... A gymnasium egységes intézetnek tekintendő, hogy abban az oktatás sora a tudományos gondolkodás természetszerű fejlődésével párhuzamban haladjon, hogy annálfogva az oktatás folytonos sort képezzen, vagyis, hogy egy tantárgy se taníttassék kétszer a gymnasiumi tanfolyam alatt... A gymnasiumnak feladata azért az egyes tudományoknál csak a főtörvényéknek és elveknek tiszta és pontos ismertetése s bizonyítása. Ez elveknek megértésére kell képesíteni a tanulót; ami ennél többet ad, az a gymnasium feladatán túlmegy..." A tantervtervezet ezek után részletesen kidolgozta az egyes tantárgyak anyagát, majd összevetette az 1869. évi evangélikus ácsai és az 1879. évi állami tantervvel. Az iskola javaslatát az 1884. január 14-i nagy bizottság (amely az érettségi kérdésével is foglalkozott) megtárgyalta, és ennek alapján fogalmazódott meg az összes evangélikus főgimnázium részére az új tanterv, amelyet 1885-ben vezettek be ezekben az intézményekben. A bevezetett új tanterv heti óratervét a 5. táblázat tartalmazza.