Gyapay Gábor: A Budapesti Evangélikus Gimnázium. Budapest 1989. (Iskolák a múltból)

Az iskola első korszaka (1823 —1854)

2. táblázat Szülők foglalkozása Százalékos arány Nagybirtokos, nagyiparos, nagykereskedő és politikai vezető 9,69 Kisbirtokos, kisbérlő 2,47 Napszámos, munkás 4,84 Kisiparos 33,93 Kiskereskedő 9,09 Tisztviselő (köz- és magánalkalmazott) 10,90 Katona (tiszt, altiszt, rokkant) 5,45 Értelmiségi 14,54 Művész 9,09 Ha azt vizsgáljuk, hogy a szülők között milyen arányban voltak azok, akiknek nem lehetett latin iskolai műveltségük, úgy ezek aránya kb. 53%-ra tehető. Ez azt jelenti, hogy az iskola a társadalmi mobilitás előmozdításában jelentős szerepet játszott. Mi vonzotta a diákokat ebbe az iskolába? Kétségkívül a szülői döntések alapján iratkoztak be, de más fontos tényezők is voltak. Ágai Adolf erről így ír: „A felekezeti, községi s állami alsó és középiskolák között különbség volt talán, de versengés nem. Nagyszüleim előtt csupán az döntött, hogy legközelebb esett hozzánk a Szén-téri [ma Deák téri] ev. iskola, melyet ezen felül a közvélekedés mégis csak különbnek vallott valamennyinél." Podmaniczky Frigyes naplójában ezt jegyezte meg: „a független, szabad tanulókornak vége szakadt azon pillanatban, melyben a megye székhelyét a fővárossal, a miskolci szerény algymnasiumot a pesti, már akkor is kiváló jó hírnek örvendő s kitűnőleg szervezett gymnasiummal cseréltük fel... az itt felemlített időben, két év alatt mint Taubner tanár tanítványa a Rethoricát és Poesist végeztem."