Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

Teológia és kegyesség - Péter Katalin: Az alattvalók ellenállási joga Magyarországon a reformáció után

térnél a következő található: a közösség vette át e feladatokat a hatalmasságtól, mert az a kötelességének nem tett eleget.5

Honter logikája itt a népi reformáció érveléséhez áll közel; a kötelességmulasztás abban szokta a világi hatalom ellen támadt felkelést igazolni. A szász reformátor mégsem szociális feszültséget fejez ki.

Honter politikai természetű meggondolást fogalmaz meg. A hatalmasság gondatlansága szerinte a „haza” pusztulásával fenyeget. Bizonyos feladatokat a „közösség” — értelemszerűen: a szász náció — azért vett át, mert az ország elöljárói nem intézkedtek ezekben az ügyekben megfelelően. A barcasági reformációt leíró munka tehát amellett, hogy lutheri hittételeket állít össze, egyben állásfoglalás a Szapolyai-párt politikájával szemben.

Az ország irányítói a célzásokat nem is értették félre, és Honternek az országgyűlés, illetve a gyulafehérvári káptalan előtt kellett tisztáznia magát. Hitsorsosai személyesen megjelenni nem engedték; írásban nyújtotta be a magyarázatot. Az engedetlenség vádjával szemben tisztázta magát az Apologiá-veá.

Itt ezt írja: nem akarta sem „a szent királyi felség, Izabella királynő iránti köteles engedelmességet, sem a magyar birodalom igen tisztelt és tiszteletreméltó urait megsérteni”6. Az érvelése azonban felettébb meghökkentő. A hosszú oldalakon át folyó mentegetődzésben egyszer sem kerül a tollára a lutheri tanításokból oly logikusan következő meggondolás, mi szerint nem sértette meg a hatalmasságot, mert mindenek felett engedelmességgel tartozik.

Ehelyett arról van szó, hogy nem fordult szembe, mivel „bizonyosan tudjuk, hogy a szent királyi felség, legkegyelmesebb királynőnk, magának és az övéinek a legmagasságosabb Isten iránti tiszteletéből kifolyóan sem Isten igéje ellen nem szólt, sem Jézus Krisztus rendelését vagy előírásait nem akadályozta.. ,”.7 Isten akaratának betöltői között Izabella mellett az „övéi” is felsorakoznak, a néhai János király, János Zsigmond, a magyar urak, talán — a homályos szöveg miatt van bizonytalanság — maga Fráter György is. Honter írása mégsem lehel meghunyászkodást. Következetesen a hatalmasság Isten iránti kötelességét hangsúlyozza, így szinte fenyeget: addig vagyunk engedelmesek, míg az ellenkezőjére okot nem adtok.

Végül le is írja. És bár a „hatalmasság” szót nem használja, a szöveg- összefüggésből világos: arról van szó. így áll az Apologiá-ban: „Szent mártírok példájából és különböző bibliai helyek tanúságából tehát bi5*

67