Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

Teológia és kegyesség - Varjas Béla: Szegedi Gergely és Flacius Illiricus ismeretlen vitája az úrvacsoráról

V. Tagadom a „maior propositiót”. Maguk a zwingliánusok is azt állítják, hogy többféle evés van. Ezenkívül itt nem a fizikai vagy a caper- naumihoz hasonló, hanem a szak- ramentális evésről van szó.

VI. A második érvben kategorikusan tagadta, hogy Krisztus a saját testét rendelte elvenni, itt megengedi azt. Ezenkívül mind a „maior”, mind a „minor” propozíció hamis. Nem szükséges ugyanis ugyanolyan módon venni vagy enni, ahogyan jelen van. János evangéliuma 6. rész: fizikailag jelen volt, mégsem azt parancsolta, hogy fizikailag egyék meg. A „minor” propozíció sincs bebizonyítva.

VII. Az átlényegülés tanát elítéljük. De hogy mit jelent az „ez” — nemcsak a kenyeret és a bort, hanem a testet és a vért is —, ez abból mutatkozik meg, hogy Krisztus az utána következő részben világosan magát a vért mutatja, mondván: „Ez az Újtestamentum vére.” Még ha meg is nevezi Lukács a poharat, mégis amikor azt mondja, hogy az érettünk ontatott ki, amely ige sem az edényhez, sem a borhoz nem illik, hanem csak a Krisztus véréhez, ezzel eléggé világossá teszi, hogy az Úr tulajdonképpen a saját vérét mutatta és arról beszélt.

VIII. Az átlényegülés tanát elvetjük. Azonban a „maior propositio” egyáltalán nem igaz, s sohasem fogja senki bebizonyítani.

Ötödik érv az „egyétek” szóból. A test evése annyi, mint fogakkal való harapás és harapásokkal való magunkhoz vétel. Krisztus testét nem tudjuk magunkhoz venni, sem fogakkal harapni.

Tehát Krisztus testét az úrvacsorában nem a maga anyagi valóságában eszik.

Hatodik érv a „vegyétek, egyétek” szavakból.

Krisztus testét veszik, amennyiben megeszik, és jelen van, amennyiben veszik.

Nem eszik meg azonban a maga anyagi valóságában. Tehát sem nem veszik, sem pedig a maga anyagi valóságában nincs jelen.

Hetedik érv az „ez” szóból.

Ez a szócska: „ez”, a kenyérre vonatkozik és nem a testre, ezt mutatja meg Lukács evangéliumában a másik dologról szóló ige: „Ez a pohár — mondja — amaz új testamentum az én vérem által.” Hamis tehát az, amit az átlényegülés- ről képzelegnek egyesek, vagyis hogy a kenyér és a bor valamiféle csodálatos átalakulással valódi és lényege szerinti testté, valamint természet szerint való és érzékelhető vérré válna.

Nyolcadik érv a „van” létigéből. A „van” szó sákramentumokban a „jelöl” helyett használatos.

Tehát ezen a helyen sem jelent át- lényegülést.

42