Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Reformáció és művelődés - Vida Mária: Ars sacra medica — ars medica (Szemléletváltozás az orvosi ikonográfiában a reformáció hatására)
Germanisches Nationalmuseumban stb.). A Tékozló fiú mesterének műhelyében festett, a 16. század második feléből való tábla53 az előzőhöz hasonlóan epizódok sorozatában ábrázolta a történetet. A realista ábrázolás diadala Rembrandt Tóbiás-a (Stuttgart, Staatsgalerie)54, aki valódi hályogműtétet végez apja szemén a kezében levő hályogeltávolító késsel. Az elmélyült drámaiság igazi csúcspontja ez a jelenet, itt a tét a szemműtét sikere. Ezért Rembrandt a hagyományostól eltérően (a kísérő Raphael arkangyal és a halmotívum helyett) éppen ezt a pillanatot ragadta meg. így alakult át a bibliai zsáner világi-orvosi zsánerré, egy hályogműtét ábrázolásává! Nem véletlen, hogy e témák hiányoznak a hazai barokk festészetből, hiszen sem nemzeti tradíció, sem aktuális program nem fűződött képi megjelenítésükhöz. Pedig Az irgalmasság cselekedetei-nek 1370—1400 között festett freskósorozata a lőcsei minoriták templomában bizonyítja, hogy a témának voltak előzményei, amelyet — inkább a német festészethez közelálló — zsánerszerűség, illetve a groteszk előadásmód jellemez.55 Az ellenreformáció politikai és kulturális programjának a barokk művészetben újjászülető Kozma- és Damján-kultusz felelt meg. Már a reformációt megelőző évszázadokban az orvosi fakultások patrónusuk- ként tisztelték őket: elsőként a kölni 1388-tól és a reformáció előtt közvetlenül éppen a wittenbergi 1502-től kezdve.56 Az I. István személyéhez kapcsolódó, koráig visszanyúló tiszteletben a nemzeti szentek tisztelete a múlt tradíciójával találkozott. Az írásos dokumentumok, képi emlékek és patrociniumok tanúsítják, hogy az Árpád-házi, majd az Anjou- királyok védszentjeik egyikét tisztelték bennük. Az ismert 115 forrásból 1530 előtti 70 emlék, ebből a palást, a korona, a beszterci aszperzórium, III. Endre házioltára (berni dyptichon), a Magyar Anjou Legendárium az uralkodócsaládhoz követlenül kapcsolódó relikviák.57 Erre a tiszteletre alapítva rendelte el I. Ferdinánd 1564. január 12-én Szent Kozma és Damján napjának a megünneplését a bécsi egyetemen, amit később 1644-ben erősített meg III. Ferdinánd ordója.58 A Habsburg-uralmat támogató hazai jezsuita rend újította fel tiszteletüket a 18. században. Lehet, hogy merész feltételezés, de talán éppen ez a magyarázata annak, hogy e késői tisztelet — az államalapítás koráig visszanyúló hagyomány ellenére — elszigetelt és jezsuita indíttatású maradt. A nagyszombati egyetem orvosi fakultásán is csak 1773-tól ünnepelték meg napjukat Ignatz Schweger pozsonyi főorvos javaslatára.59 A barokk kori ábrázolásoknak a gótikus stílusú táblaképekkel nincs 311
