Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Reformáció és művelődés - Vida Mária: Ars sacra medica — ars medica (Szemléletváltozás az orvosi ikonográfiában a reformáció hatására)
összekapcsolódtak a nemzeti függetlenségért vívott harccal. A három országrész vallási, illetve politikai differenciálódása folytán más-más a művészeti igénye a magyar köznemesség soraiban gyökeret verő kálvinista puritanizmusnak, az erdélyi és felvidéki szász lutheránus német városi lakosságnak és a négy bevett felekezet türelmi rendszerét 1557-tó'l érvényesítő Erdély népességének. A felvidéki lutheránus városok egykor virágzó táblaképfestészete, fa- szobrászata a reformáció nyomására megszűnt. A tridenti zsinat harmadik ülésszakában hozott úgynevezett Tridenti Hitvallás (1562—1563) újabb dekrétuma szabályozta a szentek tiszteletét is. A szentek, gyógyítószentek tiszteletét tehát átmenetileg a katolikus egyház is mérsékelte. Mindezt természetesen nem váltotta fel a világi zsánerkép iránti érdeklődés, sem piaci igény, csupán a török—magyar és a kuruc—labanc küzdelmek kötötték le a közvélemény figyelmét. A nemzeti függetlenség politikai programjának ikonográfiái jelensége a 16. század közepétől kezdve a történeti személyek és jelenetek — gyakran a vallási tematikában is — nemesi, főnemesi viseletben történő megörökítése. A németalföldi festészetben ugyanakkor még hasonló körülmények között — pl. a szabadságharc jeleneteit ábrázoló képeken is — a zsáner dominál. Tábori kötözőhely főcímet kapta az az 1649 után festett Jelenet a spanyol—németalföldi háborúból csatakép, amelynek középpontjában egy sebészeti jelenet látható, ahol a sebesültek ellátása, a golyók eltávolítása mellett, híven a realitáshoz, halottfosztogatás is folyik.40 A flamand mester az égi jelenetről is gondoskodott; a barokk eposz szerkezetéhez hasonlóan Isten angyalait, a Békét és a Háborút küldi a csata sorsának eldöntésére. A spanyol páncélos lovasok tömör sorfala és a németalföldi népfelkelés gyalogosai közé ékelődött tábori kötözőhely a vesztes németalföldieké, ez is jelzi, hogy az ütközet kimenetele eldőlt a spanyolok javára. Ha ezt a csataképet összehasonlítjuk a hazai főúri kastélyok (Sárvár, Csáktornya, Németújvár) monumentális méretű csatajeleneteivel, megállapíthatjuk, hogy zsánereknek ezekben a nyomát sem találjuk. A törökellenes program aktualitása és az ősök heroikus vállalkozásainak dicsőítése a barokk udvari falképfestészetben jutott kifejezésre,41 amelyeken a kisméretű polgári és paraszti zsáner nem kaphatott helyet. A választott metszet előképeit az aktualitás szabályozta (a sárvári freskók pl. Antonio Tempesta Aemilius római hőstettei metszetsorozata után készültek.42 Hagyomány és aktualitás jellemezte az ellenreformáció korában újjá308
