Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Reformáció és művelődés - Vida Mária: Ars sacra medica — ars medica (Szemléletváltozás az orvosi ikonográfiában a reformáció hatására)
zsával és a levélfonatból készült legyezővel jelenik meg. A szakszerű tisztasági és a gyógyfürdőzés izzasztó fürdővel járt együtt, a fürdőslányok kis favödrökből öntözték a vendégre a vizet, miközben legyezővel csapkodták annak hátát, karját, lábát. Az emblematikus jellegű jelenetsor több Vencel könyvtára számára készült vallási és világi kódexben is előfordul, így a Biblioteca Corvinianába került Haly Aberudian Ptolemaiosz Quadripartitumához írott arab nyelvű kommentár latin fordításában is.33 Egy másik erotikus jelenetben életre keltett bibliai téma Besztercebányán (Banská Bystrica) Mátyás király fia, Corvin János palotájának (későbbi Thurzó-ház) egyik földszinti termében fennmaradt freskóin Zsuzsanna és a vének szokatlan ábrázolása.34 Az ótestamentumi téma (Dániel könyve, apokrif iratok, 13. fej.) itt a bányavárosokban elterjedt Dániel- kultuszhoz kapcsolható, Dánielt ugyanis a 15—16. században védszent- ként tisztelték.35 A reneszánsz festészet 16. században elterjedt kedvenc témája volt, hogy az igazságtalanul megvádolt Zsuzsannának Dániel bölcsessége szolgáltat igazságot. Az 1480—1490 között festett freskón a fürdőző Zsuzsanna és a leselkedő vének megszokott ábrázolása szokatlanul frivol jelenetben tűnik fel: a dézsában fürdőző meztelen ifjú lányt jobbról-balról két vénember ragadja meg. Nem tudjuk pontosan, hogy a gazdagon dekorált terem milyen funkciót töltött be a palotában, mindenesetre nagy ünnepségek és vidám mulatságok színhelye lehetett a dudát fújó ifjú és a medvetáncoltatás-jelenet falképe alapján is. A meny- nyezeten levő Mátyás-címer és Besztercebánya városcímere arra utal, hogy ünnepélyes fogadások színhelye volt. A bibliai témák és a szentlegendák a 13—14. századi falképek és minia- túrák után zömmel a 15. század közepe és a reformáció között festett táblaképeken maradtak ránk. A bibliai alakok és a szentek életének gyógyító jelenetei gyakran életképszerű ábrázolások, korabeli viseletben és környezetben. Ezek a festmények a művelődés- és az orvostörténet számára igen gyakran forrásként szolgálnak, főként az elméleti munkákban ritkán illusztrált praktikus mesterségek esetében. így pl. Mária születése a szülészeti gyakorlatnak, az irgalmasság testi cselekedetei a közvetlenül végzett betegápolásnak vagy — a hazai ikonográfia kedvelt témája, Árpád-házi Szent Erzsébet leprásfürdetése — a lepraügy történetének a dokumentuma. A gótikus és reneszánsz stílusú szentzsánerek a 16—17. századi világi zsáner előzményei. Ez a képtípus szolgál mintaként a barokk kor szentikonográfiájához. Egyrészt a németalföldi, főként a rekatolizáló flamand 20 305
