Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

A reformáció áttörése - Szelestei N. László: Adalék a csepregi iskola és a nyugat-dunántúli protestantizmus történetéhez (1588)

segítségével az 1580-as évek második felében virágzó iskolát alapított a birtokán fekvő Nagyőrön, ahol a jeles, külföldről hívott tanárokkal együtt ő maga is tanított. S nemcsak Padovában szerzett humanista, hanem teológiai műveltsége is megvolt ahhoz, hogy a protestánsok közti hitvitákba személyesen is bekapcsolódjék. Mindezzel egyidejűleg bőkezű mecénásnak mutatkozott: sok hazai diák számára biztosította a tanulás lehetőségét.11

Hazatérte után (1584. év vége) az első időkben külföldről hazánkba hozott emberekkel próbálta terveit megvalósítani. Amikor jó barátja 1587-ben segítségét kérte, amint láttuk, nagyőri lelkészét, Georg Creu- tzert és Nicolaus Gabelmannt küldte hozzá. A kedélyeket felkavaró rövid hitvédő munkájuk eredménytelensége után, néhány év múlva ismét Horváth Gergely volt az, aki Beythe ellenében vitaképes evangélikus lelkészt bocsátott barátja rendelkezésére, Severin Sculteti személyében. Az úrvacsoratanról való vitán Horváth és Nádasdy maguk is jelen voltak s azt éppen Csepregen tartották, 1591-ben. Sculteti részéről a jegyzőkönyvet Ottó Dániel sopronkeresztúri iskolamester vezette.12

A Stansith Horváth család levéltárában található egy 1588-ból Csep- regről keltezett levél13, amelyet a címzett Horváth Gergelynek borítékra jegyzése szerint Daniel csepregi iskolamester írt. A levél szövege:

Generoso Domino Gregorio Horvath etc.

Domino et patrono observandissimo

Horváth Gergely feljegyzése: ,,Daniel[is] Rectorfis] Chepfregiensis]” Generose Domine, patrone observandissime,

Superioribus diebus per litteras (quas Dofminji Istvanffy secretario ad Gfenerosam] Dfominationem] V festram] perferendas tradidi) quis mearum rerum essent status: O quam se difficilior D [omi]nus Batthyány in me dimittendo praebuerit, abunde edocui. Nunc id perscribo me magna cum gratia; et munere non dispretiando a Dfomino] Batthyanj dimissum: a D[omi]no Nadasdj vero, ea facilitate, ea humanitate: ea inquam (si pudor meus, ut sic loquar, admittit) familiaritate esse acceptum, ut non sat praedicare possim, tanti viri, tam summam erga me affectionem et voluntatem. Quid multis ? Id Dei beneficio consecutus sum: ut ille me adhuc hodie desideret: hic vero de me retinendo et ad altiora praemoven242