Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

A reformáció áttörése - Ritoókné Szalay Ágnes: A wittenbergi egyetem magyarországi promoveáltjai a 16. században

a távozó Squarcialupi doktor helyére a gyulafehérvári udvarba. A kiskorú fejedelem helyett ott kormányzó hármas tanács legtekintélyesebb tagja akkor Kendi Sándor volt, Kertznek valószínűleg már Bártfán, de bizonyosan Wittenbergben tanulótársa. Báthory Zsigmondtól egész családját érintő nemességet kapott, érdeméül külföldi tanulmányait hozták föl. A nemeslevél „physicus et medicus Brassoviensis”-nek mondja. Foglalkozott teológiai kérdésekkel, 1585-ben nagy vitája volt Krisztus két természetét illetően lelkésztársaival. A vita során megvádolták azzal, hogy tételével a kálvinizmusnak nyit utat. Tárgyalt 1585-ben IV. Henrik francia király követével, a hugenotta Jacques Bongars-ral, aki átutazott Erdélyen. Mint ahogyan az az erdélyi humanisták körében hagyományos volt, ő is érdeklődött az antikvitás iránt, római kőgyűjteményéről e találkozás alkalmával J. Bongars rajzokat készített. Bizonyára tekintélyes könyvtára volt, ebből egy hírmondó az az Oreibasziosz-kötet, éppen orvosi munka, amelyet még Itáliába indulása előtt szerzett meg Wittenbergben. Irodalmi munkálkodásáról nem tudunk, és nem ismeretesek orvosi működésének körüményei sem. Körülbelül hatvanéves korában halt meg 1600-ban.13

E három orvos életpályájában benne van az újkori magyarországi orvosi rend megszületésének folyamata. Valóban a kezdeteknél vagyunk amikor alig van még diplomás az országban. Nem túlzás azt állítani, hogy tevékenységi területül mindegyiknek harmad országrész jutott. Rajtuk kívül csak néhány külföldi vagy rövid ideig itthon működő orvosdoktorról maradtak adatok. A gyógyítás még országszerte a hagyományos módon, a tapasztalat vagy a chirurgus sebészek és a kézrő kézre adott gyógyszereskönyvek segítségével történt. Balsarátié a legnehezebb vállalkozás. Kezdeményezése abban az országrészben egyedülálló, a független magánpraxissal végül ő is fölhagyott. Jobb volt ugyan a helyzete a városban élő független Purkichernek, ám az évek haladtával számára is kívánatossá vált az anyagi biztonság. Ennek vadonatúj polgári formája lett volna a hivatali orvosi intézmény, talán az első ilyen jellegű Európában. Az orvosok részére a rendezett, gond nélküli működési kereteket ebben a században még leginkább az erdélyi városok biztosították. Kolozsvárról és Szebenből is van adatunk arra, hogy a magisztrátuson belül helyet kapott az orvos is. Igaz viszont, hogy más feladattal, leginkább a tanítással is megterhelték a városi physicust.

Ha a tanulmányunk végén látható összegezést az eddig elmondottakkal vetjük össze, akkor abból több tanulság is adódik. Származási ada233