Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
A reformáció áttörése - Szabó András: Egy elfelejtett Luther-követő főúr a 16. századból: Alaghy János
a nyílt szembenállást az udvarral és a klérussal.2! Serédy Gáspár, mint láttuk, sokkal jobb hatalmi helyzetben volt, s sokkal kihívóbb tetteket is megengedhetett magának a régi egyházzal szemben, mint unokaöccsének a reformáció bölcsőjébe és ekkori központjába, Wittenbergbe küldése; Az ifjú Alaghy és társa nem voltak egyedül a nagy hírű egyetemen: 1539 óta itt tartózkodott Gyalui Torda Zsigmond, 1542 óta Kopácsi István, s előttük egy hónappal iratkozott be Szegedi Kis István, Abádi Benedek, Mohi Ferenc és Bihari Balázs.22 Itteni tartózkodásáról a beiratkozás puszta tényén kívül ismét nem tudni semmit, azonban döntő jelentőségűnek kellett lennie, hiszen élete végéig kitartott a lutheri reformáció mellett — meggyőződéséhez a teológiai alapokat itt szerezhette meg. Egy év sem telt el, Serédy Gáspár máris Itália felé készítette pártfo- goltjának az utat: levelet írt Gyalui Torda Zsigmondnak, aki épp ez évben, 1544. január 31-én szerezte meg a magisteri fokozatot, s felkérte, hogy legyen kísérője és nevelője unokaöccsének Itáliában. Mivel tudott róla, hogy Wernher György útján már a Révay fiúk kísérőjének is felkérték, javasolta, hogy közösen is mehetnének Paduába, vagy „ubicumque Lazarus docet”23. Ez utóbbi kijelentés Lazaro Bonamico (1479— 1552) paduai humanistára és egyetemi tanárra vonatkozott, ahol ő tanít, oda kívánta küldeni Serédy Alaghy Jánost. Bonamico a görög és a latin nyelv professzora elsősorban az ókori költészetben és retorikában volt jártas,24 s ha nincs is adatunk Serédyvel való kapcsolatáról, azt tudjuk, hogy levelezett Celio Calcagninivel, a magyar főúr barátjával.25 Gyalui Torda Zsigmond végül is a korábban jelentkező Révay Ferenc ajánlatát fogadta el, s 1546 tavaszán a Révay fiúkkal indult el Padua felé.26 Nem lehetetlen azonban, hogy az időközben hazatért Alaghy János is velük tartott, 1546 nyarán ugyanis már őt is a paduai egyetemen találjuk, innen írt levelet Serédy Gáspárnak. Ezt a levelet Verancsics Antalnak címezte Krakkóba, hogy ő továbbítsa Magyarországra, s mellette volt Gyalui Torda Zsigmondnak egy levele is. Mindezt Verancsics 1546. augusztus 2-i keltezésű kísérőleveléből tudjuk, melyben Gyalui Tordát Serédy lekötelezettjének nevezi. Maga a kísérőlevél nem más, mint Verancsics dicshimnusza Alaghy Jánosról, dicséri latin verseit és leveleit, eszét és erkölcsét, melyet a „licentia Italica” (olasz szabadosság) sem ronthat meg.27 Úgy tűnik, hogy a humanista klerikus, aki csak később indult meg egyházi karrierjén, őszintén rokonszenvezett az ifjú Alaghyval, s személyesen is ismerte, noha a levél hőfokához nyilván a címzett, Serédy Gás212
