Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.

Luther és a reformátorok - Bencze Imre: Konrad Cordatus, Luther Budáról indult küzdőtársa

1531. májustól

1532 tavaszán 1534

1536-1537 1537. május—július 1540. november 16. 1546. március 12. 1554. augusztus 1.

tíz hónapon át ismét Wittenbergben. Megkezdi az Asztali beszélgetések jegyzését — 1537-ig. a közeli Niemegk lelkészi állását foglalja el.

Michael Celius könyvéhez ír előszót, vitája Melanchthonnal, Crucigerrel. Betegsége. Eislebenben (?), később teológiai doktor lesz. Stendalban superintendens.

Spandau közelében meghal.

Melanchthon előszót ír Cordatus Postillájához.

Jegyzetek

1 Payr Sándor: Cordatus Komád budai pap (Bp. 1928).

2 Czwittinger Dávid: Specimen Hungáriáé Literatae (Frankfurt 1711. 101).

3 Igor Kiss: Konrad Cordatus, der Reformator der Mittleren Slowakei (Lutherische Rundschau 1960/61. 252).

4 Payr i. m. 4.

5 C. E. Förstemann: A bum Academiae Wittenbergensis I (Leipzig 1841. 122).

6 Zoványi Jenő: Egyháztörténeti Lexikon (Bp. 1977. 114).

7 Julius Müller: Conrad Cordatus der erste evangelische Superintendent in Stendal (Zeitschrift des Vereins für Kirchengeschichte der Provinz Sachsen Magdeburg 1917. 2. 112).

8 I. Kiss. i. m. 258.

9 J. Müller i. m. 112.

10 Mátray János: Keresztneveink, szentek, vértanúk (Ecclesia Kiadó 1960. 166), Ladó János: Magyar utónévkönyv (Bp. 1972. 181).

11 Gustav Hammann: Conradus Cordatus Leombachensis (Jahrbuch des Oberösterreichischen Musealvereins, Linz 1964. 250). G. Hammann bottendorfi lelkész, a teológia doktora nagy szorgalommal és alapossággal tárta fel Cordatus ifjúkorát; 1978-ban bekövetkezett halála — mindnyájunk veszteségére — megakadályozta további tervei megvalósításában.

12 Payr i. m. 6.

13 Wiczián Dezső: Beiträge zu Leben und Tätigkeit des Conrad Cordatus (Archiv für Reformationsgeschichte 1964. 2. 219).

14 „Ich wils bey meinem Vaters seligen glos lassen bleyben der hiesz sein lebenlang Mönche und Pfaffen Todtenpfeiffer. Das er ja geredet aber gewisslich auss seinem verstände nicht herkommen ist Sondern von Johannes Huss oder seiner Jünger die viel im Lande ob der Enss gewonet... ” G. Hammann kimutatja, hogy a huszitizmus valdens háttérrel rendelkezett. A reformáció szellemi áramlata „előkészített” talaj nélkül nem tudott volna oly gyorsan teret nyerni.

15 vö. Payr Sándor: A soproni ev. egyházközség története (Sopron 1917. 19—

20).

146