Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Luther és a reformátorok - Bencze Imre: Konrad Cordatus, Luther Budáról indult küzdőtársa
nauer között már Welsben kezdődhetett a kapcsolat, s tán éppen ez utóbbi hatására indult el Konrad is, egyetemi tanulmányait megkezdendő, az akkor virágzó bécsi egyetemre.19 1502. április 14-én iratkozott be a fiatal Cordatus Bécsben tíz welsi iskolatársával együtt, s lefizette a szabályos beiratkozási díjat: „29 den.” (dénárt). Itt tanított retorikát és poétikát neves tanárok között Konrad Celtis, aki megalapította a hírneves „Dunai Tudós Társaság”-ot (Sodalitas Litteraria Danubiana), és nagyon elevenné, pezsgővé tette a szellemi-kulturális életet. A humanisták német és kelet-európai köreivel — így Budával és Krakkóval is — szoros kapcsolatot alakított ki. A fiatal Hertz •— Melanchthon megállapítása szerint — Konrad Celtis révén „valamelyest javult a latin nyelvben.”20 A teológiai fakultás dékánja ebben az időben a ferences rendi Johann Ricutius (Ricuzzi) olasz származású hittudós, filozófus és ugyancsak humanista, aki különösen görög nyelvben volt kiváló, s Duns Scotus filozófiai irányzatát képviselte. Elképzelhetetlen, hogy ne hatott volna ő is határozottan Konrad Hertz szellemi-lelki fejlődésére! Témánk során azonban nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a bécsi egyetem nagyszámú diákseregében Cordatus a magyar tanulók népes csoportjával is megismerkedhetett. Az 1490—1520. közötti időszakban csupán Budáról és Pestről negyvenhárom hallgató lépett be a magyar bursa tagjai közé! Esztendőnként legalább egy-egy új tanuló. Cordatus- sal egyidőben Johannes Pleystwyter, Laurentius Cremnitzer, Jacobus Meyxner és Mathias Prepositus nevét is ott találjuk, akik mind Budáról jöttek. De a bécsi egyetemet kereste fel Johannes Henckel is — később Mária királyné udvari papja —, aki 1498-ban szerezte meg a magister artium fokozatot, 1507-ben a magyar bursa tagsági díját lefizette, s 1510- ben egyházjogtanból doktorált.21 Bizonyára megismerkedett a budai származású s polgári családból való Johannes Kreslinggel is, aki 1508. április 14-én iratkozott be, s akivel később együtt találjuk Budán és a bányavárosok ban. Cordatus tehát Bécsben szerezte meg a szükséges egyetemi fokozatokat, s itt avatták lelkésszé 1507-ben. J. Müller közli Cordatus önéletrajzi visszaemlékezéseiből: „Amikor Csehországban voltam kántor, nagyon szerettem volna két szín alatt venni az úrvacsorát, de azt gondoltam, hogy ez eretnekség. Gondolataim oda vezettek, hogy Rómába induljak azzal a feltétellel, ha ott megmondják, hogy az egyház mikor alapította az egy szín alatti úrvacsorát, akkor ebben az egyházi rendben maradok. 136
