Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Luther és a reformátorok - Bencze Imre: Konrad Cordatus, Luther Budáról indult küzdőtársa
alá, s ítélkeztek felettük.15 Évekig kellett nekik büntetésképpen felsőruhájukon a kék vagy vörös színű megkülönböztető jelet viselniök bűnbánatuk jeleként. Ekkor tán nyolcvan vagy száz valdenst is megégettek a fejedelem parancsára, úgyhogy azt a helyet, ahol eltemették őket, „eretnektemetőnek” nevezték.16 Ezt Cordatus is említi éppen fentebb idézett prédikációjában: „Húsz követőit az Enns környékén házról házra felkutatták, s ha nem tagadták meg hitüket, mind máglyára kerültek Steyren kívül. Ezt a helyet manapság is »eretnektemető«-nek hívják.” Cordatus családjában tehát szóba került az „eretnekek” dolga, s apja a maga meggyőződését legalábbis ebben a bizalmasabb körben nyíltan hangoztatta. Cordatus olyan otthonban nevelkedett, ahol bizonyos kritikával tekintettek az egyház reprezentánsaira, s ahol többször beszédtéma lehetett az egyházi gyakorlat, valamint a Szentírás üzenete közötti éles ellentét. A „régi egyház” bűnei és mulasztásai odasodorhatták Corda- tust is az „eretnekek”, az újat akarók táborába! A családban bizonyára Konrad volt a legidősebb fiúgyermek, mert Martin nevű öccse nála tizenöt évvel később szerepel a bécsi egyetemi anyakönyv bejegyzései között.17 így a gazdasági munkában alaposan kivehette részét, amint ez a gazdálkodók családjaiban szokásos volt. Megedződhetett a kemény munkában, s kitágulhatott látóköre is a változatos feladatok végzése közben. Udvari cselédek, a birtokon tevékenykedők s a gazdasággal kapcsolatban levők széles köre színesítette a családtagoktól nyert benyomásokat. Tanulmányai A szülői ház után az iskola hatott jelentősen Cordatus további fejlődésére. Mivel a bécsi egyetem anyakönyvében „Conradus Hertz ex Wels” bejegyzés található, így kézenfekvő, hogy a welsi iskolából kerülhetett oda.18 Ez volt Leombachhoz a legközelebb eső iskola. A helyi plébániához tartozó intézmény és nem kolostori iskola szerzetes tanárok vezetésével, mint például a kremsmünsteri. Ismerve az idős Hertz vélekedését a barátokról, aligha bízta volna fiát azok kezére. A welsi iskoláról viszont tudjuk, hogy a századfordulón már itt működött Wolfgang Mosenauer, az új szellemi irányzat, a humanizmus egyik jeles képviselője, aki ugyancsak Bécsben kapott egyetemi képzést még 1491-től. Cordatus és Mose135