Fabiny Tibor (szerk.): Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből. Bp. 1984.
Luther és a reformátorok - Székely György: Húsz János öröksége Luther reformációjában
táig. E fokon Luther sem tudott és a társadalmi forrongás sodrában nem is akart túllépni. Luther védeni kezdte a világi feudalizmus állásait, új egyháza kisfejedelmi védnökeit — holott közben az egyházi feudalizmus radikális támadására gondolt, a kisvárosi polgárság olcsó egyházigényét el nem feledte. A német reformáció közvéleménye mind sokoldalúbban ismerte fel, hogyan lett a vértanú Húsz János eszmei örököse, megvalósíthatatlan céljainak letéteményese Luther Márton. A fametszetek útján Húsz mind több német protestáns intézményben és családnál lehetett otthon. Arcvonásait leginkább Erhard Schön (1491?—1542) fametszetéről ismerték meg: Húsz eszerint doktorföveges, szakállas-bajuszos, sovány, derűs tekintetű férfiú volt, prémgallért viselt. Inkább az értelmiségit láttatja benne ez a kép, mint a 15. század papját. Ezáltal is közelebb került a 16. század második negyedéhez. Schön a Dürer halála utáni legtermékenyebb nürnbergi rajzoló volt, aki mintegy ezerkétszáz fametszet számára készítette az előképet, ezek egyike a népszerűvé vált Husz-kép. Egyes példányain feltűnik Hans Guldenmundt (1490 körül—1560) neve, aki rajzszínező, nyomdász és főként kiadó volt, esetleg formametszőként tevékenykedett a kép körül, de inkább csak megbízásba adta a nyomtatódúcot. Ugyancsak metszetként terjedt egy olyan csoportkép, amelyen Húsz átkerült a 16. század reformációs személyei közé. Korábban Lukas Cranach személyes munkájának tartották, ma inkább a Cranach-műhely alkotásának tekintik azt a fametszetet, amelyen Luther Márton és Húsz János együtt osztanak úrvacsorát fejedelmi személyeknek, mintha a cseh előreformátor élő kortársa volna a reformációt támogató szász (Wettin- házbeli) választófejedelmeknek. A templomi kép előterében térdel Iohans (Állhatatos János szász herceg, meghalt 1532), neki Lvther (Luther Márton) a boroskelyhet emeli szájához, térdel a herceg testvére Lriderich (a katolikus III. Bölcs Frigyes választófejedelem, meghalt 1525), neki Hvs (Húsz János, az eredetileg katolikus pap) paténáról az ostyát adja szájába; hátul egy sarokban Lvther ülve beszélget (új módon gyóntatva) Iohan Frid. (I. Nagylelkű János Frigyes választófejedelem, meghalt 1554) trónusa mellett; hátul úrasztalnál ül Iohann Friderich (ifjú; II. János Frigyes herceg, meghalt 1595), Iohannes Wilhel. (János Vilmos) és apjuk lohanns Frid. (idős; a Nagylelkű), Sibilla (Clevei Sibylle, a Nagylelkű felsége); jobbszélen oszlop mellett áll az idős lohanns Frider... A kép, illetve metszet készítője szimbolikus úrvacsoraosztást ábrázolt, de ezzel a fejedelmi család több nemzedékbeli tagjai 116
