Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

A bécsi Károly templom. Fischer von Erlach. (Mothes.) reneszánsz stílus. A gótikával keveredik ós inkább dekoratív jellegű. A reneszánsz templomok közül megemlítjük Paul Franké alkotását, a Mária templomot Wolfenbüttelben és a Dietrich Wendel által épített Mihály templomot Münchenben. Franciaországban sincsen reneszánsz templomépítészet. Reneszánsz stílű templom a S. Michel Dijonban. Magyarországon Zsigmond, Nagy Lajos és főképen Mátyás király korában hamarosan virágzásnak indult a humanizmus és a reneszánsz műveltség és művészet. Itt is azonban inkább világi téren, a palotaépítésben virágzott. A törökdúlás következtében nagyon kevés emléke maradt meg. Az újabb ásatások hozzák napifényre emlékeit. A reneszánsz templomstílus emlékei közül fennmaradt az esztergomi Bakócz-kápolna (1507) a budapesti belvárosi templom két pastoforiuma és a siklósi vár kápolnájában egy márványkeret, Krisztus kínszenvedéseinek eszközeivel, reneszánsz gyümölcsfüzéres díszítésével. Több mint valószínű, hogy pastoforiumnak a kerete volt. A barokk templomstílus. A reneszánsz stílus tulajdonképpen csak átmeneti és összekötő stílus a barokkhoz. A reneszánsz templomstílus tulajdonképpen a barokkban válik templomstílussá. A barokk templom iskolapéldája Rómában a jezsuiták főtemploma, az »I1 Gesu«. Vignola alkotása. 1568-ban kezdi meg építésétAlaprajzában egyhajós templom, félkörű szentély záródással. A templomhajó két oldalán oldalkápolnák vannak, amt már a gótikus templomoknál láttunk a két oldalhajóból kialakítva. A Gesunál a szentély és a templomhajó között hatalmas kupolából árad be a fény, míg az oldalfülkék sötétségben vannak. Mind a homlokzat, mind a belső falak erősen kiugró, plasztikus párkányzatokkal, függőlegesen pedig ugyancsak jól kiemelkedő pillér lizénákkal vannak tagolva, úgyhogy a falak tagolása a fény és árnyék játékában festőiesen plasztikus képet ad. A barokkra a legjellemzőbb a falaknak az építészeti elemekkel, párkányzatokkal és pillérekkel, lizénákkal való erős tagolása és felbontása. A párkánvzatokat is a felbontás fokozására szereti megtörni. A felbontott homlokzatot pedig a felső szinten ívelt volutákkal köti össze az alsó homlokzatszinttelA barokk sok esetben az architektonikus tagolást architektonikus falfestéssel igyekszik fokozni, pótolni vagy elősegíteni, festett párkányzatokkal és festett oszlopokkal. A mennyezeten pedig festett illúzionisztikus falfestéssel megnyitja szemünk előtt az eget és mennyei jelenéseket tár szemeink elé. Festői, sőt plasztikus hatásokra törekszik. Fellazítja a faltömegeket, ezt falfestéssel is elősegíti. Jellemzője a mozgalmasság. Olykor túlzottan pathetikus. A kapuzata rendszerint A római „II Gesu". 1575. (Allinari.)