Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

A római „II Gesu". Tervezte Vignola. 1575. (Anderson.) előreugró, kiemelkedő. Ablakokkal, szobrokkal díszített fülkékkel is tagolja a homlokzatot. A barokkot a mozgalmasság jellemzi. Az ívelt vqluták, olykor az ívelt, vagy megtört párkányzatok hullámzó jelleget adnak a vonalaknak A barokk a reneszánsz nyugalmából kiindulva, első korszakában a falak felbontását és tagolását jelenti. Kifejlett korszakában gazdagon díszes, impozáns és erősen mozgalmas. Későbbi felbomló korszakában túlhajlékony, kifinomult, ez már a rokokó. Lezáruló korszakában lehiggadt, klasszicizáló, ez már az empir. Olaszország, főképpen Róma a komoly és impozáns barokk templomstílus hazája. A barokk országonként, korszakonként és alkotásonként annyira változó, hogy egységes képet adni róla, vagy osztályozni és rendszerezni természeténél és sajátosságánál fogva szinte lehetetlen. A barokkot szeretik katolikus stílusnak, jezsuitastílusna és az ellenreformáció stílusának nevezni. Mindezek az elnevezések olyanok, mint a román, gót és reneszánsz elnevezések. Nem fedik a valóságot. A barokk összeesik a reformáció és az ellenreformáció korával. A barokk hazájában, Olaszországban nem volt se reformáció, sem ellenreformáció. A protestáns országokban pedig nem volt ellenreformáció. Itt is, ott is megtaláljuk a barokkot, mint korstílust. Mind a reformáció, mind pedig az ellenreformáció idején nem egy protestáns templom épült barokk vagy barokkizáló stílusban. Tudvalévő, hogy a bécsi udvar építési osztálya, amint azt Friedrich Loránd idevágó tanulmányában könyvünkben tárgyalja, a XVIII. század végén kiadott templomtípusterveket azoknak a katolikus egyházközségeknek, melyek templomépítési szándékukat bejelentették. Ezt a rendszert követték az evangélikus templomépítéseknél is. Ha az ebben az időben épült templomokat, mind a katolikusokat, mind az evangélikusokat végignézzük, sőt, ha ebben a könyvben, ebben az időszakban épült templomaink képeit megtekintjük, eltekintve a toronytól, látni fogjuk nagyjából a Gesu homlokzatának kontúrjait, a két szintet, a párkányzatokat, a lizénákat, a voluta hajlított vonalait. Oltáraink és úrvacsorai edényeink között ugyancsak sürün találkozunk a barokk stílussal. Az az állítás meg igazán »közhely«, hogy