Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

II. RÉSZ. A TEMPLOM ÉS A GYÜLEKEZET.

evangéliomi nevelése sohasem engedett meg tivornyákat és ha vannak is hangosabb megnyilatkozásai az örömnek, az tényleg az öröm kifejezése akart lenni. Igaz, hogy voltak és vannak lakodalmaknál olyan dolgok, melyek ellen már sok lelkész emelte fel tiltakozó szavát- Gondolnunk kell itt azonban arra, hogy a környék szokásai sok tekintetben hatással vannak. Az is igaz, hogy sok gyülekezetben az öregek még őrködnek afölött, hogy a lakodalmi mulatozás el ne fajuljon. Ez magyarázza meg, hogy egészen különálló lakodalmi szokásaink nincsenek. Különben is általános néprajzi szempontból vizsgálva a lakodalmi ünnepélyeket, azt kell tapasztalnunk, hogy azokban nagyon sok közös vonást találunk. Vannak azonban olyan gyülekezeteink, amelyek lakodalmi szokásai kimondottan evangélikus talajon nőttek ki- És ezek azt mutatják, hogy népünknél az a fontos, hogy összhangba hozza a házasságkötést Isten igéjével. Az ellenreformáció és üldöztetések korában boldog volt népünk, ha gyermekei frigyét Isten házában megáldathatta- A régi szokásokat elhagyta, az újak kialakulásánál pedig nagy szerepet játszott a környék lakodalmi szokása. így a lakodalmi ünnepélyekbe a világi elem csak jóval később vonult be. Már most, ha összehasonlítást teszünk evangélikus népünk lakodalmi szokásai között, mindjárt szemünkbe ötlik egy közös dolog, hogy t. i- mind a két házban van lakodalmi ünnepély. És pedig a lányosháznál az ebéden van a hangsúly, a vőlegény házánál pedig a vacsorán Mind a két helyen részt vesznek közösen is, de csak egyesek, akik a menyasszonyt, illetve a vőlegényt elkísérik. Ezeket a vendégeket azután külön asztalhoz ültetik. Az ebédnél mindkét fél násznagya jelen van. A násznagynak a lakodalmi ünnepélyen fontos ténykedései vannak, ö vezeti a vőlegényt a menyasszonyi házhoz, ahol viszont a menyasszony násznagya fogadja őket- Természetesen rövid beszédbe foglalják mondanivalójukat. A család és a násznép mély megilletődéssel hallgatja a beszédeket, melyek elhangzása után a násznagy átadja a már menyasszonyi ruhába öltözött menyasszonyt, majd az ebédhez ülteti őket- A főhely a jegyespáré és a vőlegény rokonságáé. Ebéd alatt ismét a menyasszony násznagyáé a szó, aki az ebéd kezdetén rövid beszédben mondja el a család örömét, azután pedig elmondja az asztali áldást. Az ebédet ugyancsak imádsággal fejezik be. (A polgári házasságkötés sok helyen csorbát ejtett a lakodalmi sorrenden, ezt azonban úgy küszöbölték ki, hogy a polgári házasságkötésre menetelkor vagy egyáltalán nem csináltak szertartásos jeleneteket, vagy pedig az egyházi esküvő előtt közvetlenül mentek a községházára.) Az ebédutáni idő azzal telik el, hogy készülődnek a templomi szertartásra- Néhol ezt a készülődést olyan komolyan veszik, hogy a násznagyok még a zenét is elhallgattatják. Most már azután a vőlegény násznagya veszi át a vezetőszerepetFelsorakoztatja a násznépet, maga köré hívja a menyasszony szüleit és a jegyespárt. Ismét elkéri a menyasszonyt, majd pedig elbúcsúztatja őt szüleitől, testvéreitől. A búcsúztatás a legmeghatóbb jelenete a lakodalmi ünnepélynek. Ebben a búcsúztatásban nagy hangsúly esik a bocsánatkérésre, hogy a menyasszony nyugodt lélekkel léphessen az oltár elé. Azután elindul a menet a templomba. Gazdagabbak kocsikon, szegényebbek gyalogosan, sokszor zeneszó mellett. Bizonyos, hogy a templomba való vonulásnál találhatunk vidékenként sok kivetni valót, meg kell azonban értenünk, hogy egyszerűbb híveink úgy adnak kifejezést örömüknek, ahogyan azt ők elképzelik, vagy inkább, ahogyan azt eltanulták- A lényeg az, hogy a templomba való bevonulásnál megszűnik minden komolytalanság, mintha csak mindenki átérezné az Ige tanítását, hogy el kell csendesedni az Ur előtt (Hab. II. 20 ) A templomban mindennek ékesen és jó rendben kell történnie. Ha nem fogadja a fiatal párt orgonaszó, akkor a gyülekezet egyházi éneket énekel addig, míg a lelkész be nem jön a templomba. Néhol a templomi éneket is a násznagy kezdi elAz oltár előtt a vőlegény áll a jobb, a menyasszony a baloldalon. Körülöttük a nyoszolyólányok párjaikkal. Mögöttük pedig a két násznagy. (Rendszerint ők a tanúk.) A násznép a padokban foglal helyet. Az esketési szertartásban nincsen eltérés. Az esküt a gyülekezet állva hallgatja végig- Némely gyülekezetben az eskütétel után a vőlegény elvonul a padokba, a menyaszony pedig avatáson vesz részt. A lelkész néhány rövid szóval figyelmezteti őt családanyai kötelességeire, hűségre inti, majd pedig imádságot mond vele. Mikor a menyasszony megkerüli az oHárt, már vőlegénye ott várja és az áldásban együttesen részesülnek az egész gyülekezettel. Vannak gyülekezetek, ahol a menyasszonyavacás az esküvőt követő napon szokott megtörténni- Ekkor a menyasszony csak maga jön el, néhány asszonytársának kíséretében. A templomból való kivonulás ismét vagy orgonaszóval történik, vagy, ha az nincs, újból egyházi énekkel vonul ki a násznép és a gyükezet a templomból. Nagyon ügyelnek aorra, hogy a fiatal pár adományt helyezzen el a perselyben. Sok helyen azt is lelkükre kötik, hogy a koldusokról se feledkezzenek el a templomból való kivonuláskor-