Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.
II. RÉSZ. A TEMPLOM ÉS A GYÜLEKEZET.
ságot mond, melyet halkan utána mond az egész család. Előfordul az is, hogy a megkérésnél is mind a két családnak van násznagya. Az egyik elkéri, a másik odaígéri, de ilyenkor is a vőlegény násznagyáé a vezetőszerep. Az ebédnél Ő mondja az imádságot és ő fejezi be imádsággal azt- A megkérés különben egészen szükkörü ünnep, melyen csakis a szülők s a vőlegény, vagy menyasszony testvérei vesznek részt. A megkérés után valamelyik vasárnapon Ürvacsorához járul a két család- Nagyobb gyülekezetekben ugyanis minden vasárnap van Úrvacsoraosztás. Nyárutólján, kora ősszel sokszor lehet megfigyelni eljegyzésre készülő fiatalokat és azok családjait, amint együttesen vonulnak a templomba. De kisebb gyülekezetekben is az ifjú pár az esküvő utáni első alkalommal él a Szent Vacsorával. Sőt némely helyen kívánságra a lelkész külön is kiszolgáltatja az Úrvacsorát. Régente el sem képzeltek frigykötést anélkül, hogy ne járultak volna az Úr asztalához. Az eljegyzés szertartásosságának nem a karikagyűrű felhúzása az alapja. Sok helyen ez még ma is ismeretlen valami- Ha keszkenőt kapott a legény, akkor már ismerte menyaszszonya elhatározását. Legfeljebb ezért cserébe adott a vőlegény valamilyen gyűrűt, esetleg más ajándékot- Az eljegyzés tulajdonképpen egyszerűbb híveinknél nem más, mint a lelkészi hivatalban való beiratkozás, házasságkötésre, hirdetésre való felvétel. A szorosabb értelemben vett eljegyzés már a megkérés alkalmával megtörtént. Az eljegyzésnek is megvolt és megvan a maga formulája. A polgári házasságkötés behozatala előtt erre az aktusra igen nagy hangsúly esett, ezért avatta népünk családi ünneppé ezt az alkalmat. A násznagynak itt is jutott feladatMég egyszer megkérni a leányt és figyelmeztetni a fiatalokat, hogy milyen fontos lépésre határozták el magukat. A násznagy azután néhány kísérővel elvezeti a fiatalokat a lelkészi hivatalba- Itt felveszik róluk a hivatalos személyi adatokat, beírják őket a hirdetőkönyvbe, ma is éppen úgy, mint a polgári házasságkötés behozatala előtt. A lelkész rövid beszéddel üdvözölte a jegyeseket, majd imádságot mondott, melyet a jegyesek egymásnak jobbkezet nyújtva mondtak a lelkész után. Végül is a lelkész megáldotta elhatározásukat. Az eljegyzés szertartása annyira komoly aktus volt, hogy némelyik gyülekezetben a lelkész Luther-köntösben végezte el- Nagyobb gyülekezetekben őszszel. amikor a házaságkötések ideje volt, az egyház tanácstermében gyülekeztek össze a jegyespárok bizonyos napokon, ahol a lelkész egyszerre szólt a jegyesekhez és mindnyájan Kihirdetendő menyasszonyok az esküvő előtti vasárnapi istentiszteleten Kiskőrösön együtt imádkoztak. Voltak olyan felvidéki gyülekezetek, ahol az adatok felvétele után a jegyespár a lelkésszel a templomba vonult és ott fohászkodtak együtt Isten áldásáért. Ez a családi ünnep természetesen mindig hétköznapra esett és megint a lányosháznál zajlott le- Majd a kihirdetés első vasárnapján a lányoscsalád tett látogatást a vőlegény családjánál. Különben pedig a kihirdetés vasárnapján mind a két család résztvett az istentiszteleten. Szégyennek tartották, ha valamelyik családtag hiányzott a kihirdetésről. Templomból kijövet offertóriumot adott a jegyespár- Erre nagyon ügyeltek a szülők s már itt akarták rászoktatni őket arra, hogy a gyülekezetet kisebb adományokkal is támogatni kell. Hadd említsük meg, hogy a hirdetésnél alkalmazott »becsületes, vagy tisztességes ifjú. illetve hajadon« jelző milyen fontos nevelő és fegyelmező eszköze volt az egyháznak. T- i. akiket nem hirdettek ezekkel a jelzőkkel, azoknál az esküvő ünnepélyessége nagyon szűk korlátok közé szorult. Az esküvői ünnepély legkiemelkedőbb pontja magától értetődően a templomi esketési szertartás. Népünk a polgári házasságkötést tiszteletben tartja, azonban nagyon üresnek } ünnepélytelennek véli s szinte csak a szerződés aláírás jellegét tulajdonítja neki- A hangsúly a templomi ünnepélyre esik. A család a lakodalmi ünnepélyt a legszebb családi ünnepnek tartja. Itt a magyarázata annak is, hogy a templomi esküvőt igen ritka esetben.mellőzik híveink. De amíg a lakodalmi ünnephez eljut a jegyespár, addig még sok mindennek kell történnie. Az előkészületek, hivogatás, a nagynapi teendők elrendezése, sok gondot okoz mindkét családnak. Külön ünnepélyességgel történt a menyaszony költöztetése, közvetlenül a lakodalmat megelőző napon. Meg kell jegyeznünk, hogy népünk ősi
