Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Z4. SOPRQN! TEMPLOM. 25. B^E5CSABAÍ TEMPLOM. 26. SOPBONi TEMPLOM METSZETE. 27. MEMESP4TPÓ! TEMPLOM. 26. NEME5PATRÓÍ TEMPLOM . METSZETE. • 29. GYŐR! TEMPLOM 50. OYuÖ TEMPLOM METSZETE. szélességi különbség a soproni templomnál mindössze 2.40 m, míg a békéscsabainál 9.50 m. Ennek következtében az utóbbi áttekinthetőbb, határozottabb jellegű, míg az előbbinek téralakításában ingadozás mutatkozik. Az alkalmazott boltozási forma a középkori keresztboltozattól eltérő függőkupolasorozat (24., 25. ábra). Habár alaprajzban láthatók a középkori longitudinális templomtér reminiscenciái, felépítményben az öblös kupolás lefedés már az újkori architektúra levegőjét leheli. Tudvalevő, hogy a függőkupolasorozat első alkalmazója a korai olasz reneszánsz nagymestere, Philippo Brunnelleschi volt, kinek firenzei bazilikái óta mindjobban tért hódított a függőkupolás lefedési mód. A síkfödémü bazilikamintájú rendszeméi a szereplő példák középhajó szélessége eléggé eltérő, 5.40 m-től 9.50 m-ig terjed. A templomteret három hajóra bontó oszlopsorok jelenléte jó látás szempontjából erősen bírálható, mert a támaszok (oszlopok vagy pillérek) mögötti helyek a használható ülések sorából kiesnek. A támaszok által határolt középhajó végén helyezkedik el az oltár. Utóbbi leggyakrabban nem áll apszisban, nem követi ezek szerint a középkori elhelyezési előképeket. Csak azoknál a templomoknál találkozunk oltárfülkével, melyek a középkori tradícióval kapcsolatot tartanak fenn. Ez nyilatkozik meg Nemespátró község templomában (27. ábra), mely mint a Evangélikus Templomok 12 177