Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

ZO. BUSZ TÍ TEMPLOM. Zi. láDLOZWÁ12! TEMPLOM 11 LOSONCZI TEMPLOM. 22>. L030NCZI TEMPLOM METSZETE. Ft Mindhárom templom egytornyos. A ruszti templom (20. ábra) kisméretű, hosszirányú térsorozatát illetőleg, a középen 10 m oldalhosszal bíró négyzet helyezkedik el mint legfőképpen hangsúlyozott tér, az apszis, mely a főtengely irányában dongaboltozattal van fedve, egy íves oltárfülkével zárul. A főbejárat a karzat alá vezet, melyre kétoldali fel járat nyílik. A templom alaprajzi elrendezése nem áll távol róm. katolikus templométól. A kolozsvári (21. ábra) templom ugyancsak térsorozatot mutat. Ebben az esetben a négyezet elmaradt. Egymaga a 12.70 m széles longitudinális rész képezi a templomteret, melyhez egy 10 m-re leszűkített apszis csatlakozik. A longitudinális rész lefedése két egymásután következő függőkupola, az apszisé pedig dongaboltozat. A függőkupolák öblösségét igen hatásosan egészítik ki a külső főfalakba mélyedő ugyancsak öblös kialakítású fülkeszerű mélyedések, valamint az igen jó hatású homorlatos arcus triumphalis, mely a leszűkített apszisba vezet át. A belső térképezés oly mesterre vall, ki biztos térképezési érzékkel rendelkezett és eddig e téren kialakul gyakorlatban járatos lehetett. A losonci templomban (22. ábra) azt látójuk, hogy erős közeledés jelentkezik az evangélikus templom-tér típusához, a teremtérhez. A longitudinális szakasz három egyforma nagyságú függőkupolával (23. ábra) lefedett 10.05 m fesztávolságú tere csak egészen enyhe hatású, szegmentszerü apszismélyedéshez vezet. A karzat is már bővebben és nyomatékosabban van kialakítva, mint az előző két példánál. A főbejáraton kívül még oldalbejáratokat is találunk az alaprajzban. Tehát habár alapvető megfogalmazási szempontból az olasz kiindulású rendszerrel kell kapcsolatba hozni, benne az evangélikus liturgikus követelmény már éreztette átformáló hatását. A bazilikamintájú rendszer az előbbitől merőben eltér úgy alaprajzban, mint felépítményben. A tárgyalandó példákon azt látjuk, hogy a rendelkezésre álló teret két oszlopsor bontja három részre. Csarnoktemplomszerű a kialakítás, vagyis olyan, melyben van egy közép- és tőle jobbra és balra egy-egy oldalhajó, mindhárom hajót csaknem azonos magasságú boltozat, illetve síkfödém fedi le. A boltozott födéműeknél a közép- és kétoldali hajó közötti