Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Beszterce. A templom belseje a szentély felé Beszterce. A templom belseje a karzat felé lemzö, hogy a 15-60 m hosszú és 9.15 m széles hajóját méretben csaknem megközelíti a 12-50 m hosszú és 7.80 m széles szentély. Mind a hajó, mind pedig iái szentély a boltozás oldalnyomásának ellensúlyozására kívül támpillérekkel van ellátva. A hajót egykori, valószínűleg hálószerkezettel megoldott boltozatai helyén a XVIHI. században barokkori hevederek közé foglalt dongákkal újra boltozták. Ezzel szemben a szentélynek, melyet a hajótól csúcsíves tágas diadalív választ el, még eredeti állapotában van a boltozata. A nyolcszög: három oldalával záródó szentély boltozata három boltsziakaszra tagolódik és egyszerű bordás keretboltozatokból áll, melyek a falak mentén elhelyezett gyámokon nyugszanak- A bordák különböző címerekkel ellátott zárókövekbe futnak össze, melyeken keletről nyugat felé számítva, az első koronás pajzs keretében az ország címere, a másodikon a vingardi Geréb-család koronás oroszlánja, a harmadikon a Szilágyi-család koronából kiágaskodó zergéje, a negyediken a Hunyadiak gyűrűs hollója látható. A címereknek ez az összeállítása a vingárdi Gerébek családi viszonyait illusztrálja, ugyanis szoros rokonságban állottak a Szilágyiakkal, illetőleg ezek révén a Hunyadiakkal. Talán a Hunyadiakkal való rokonság adja a magyarázatát annak is, miért épült a Geréb-család vingárdi családi temploma egyhajós, hosszúszentélyű szerzetesi típusú templom szerint, mert feltehető, hogy a Hunyadiak által épített közeli tövisi templom adta hozzá az indítékot, majd pedig a kolozsvári farkasutcai templom hatását is kimutathatjuk rajta, minthogy az Mátyás király rendeletére épült, aki János mestert küldte Kolozsvárra, hogy szülővárosának ezt a fontos templomát megépítse. Nem lehetetlen, hogy János mester Vingárdon is járt, hogy Mátyás rokonainak, a Gerébeknek családi templomuk építésénél tanácsot adjon és ez pedig más nem lehetett, mint az, hogy a kolozsvári templom mintájára, tehát a prédikátor szerzetesek templomtípusa szerint építsék meg családi templomukat. A vingárdi templom belsejét nyugati és déli oldalán létesített dúsan faragott, pálcaműves keretű későgótikus megoldású kapukon át lehet megközelíteni. Ezek közül a nyugati kapu a Szilágyi- és vingárdi Geréb-családok címereivel van ellátva. A templom kiegészítő része a szentélynek északi oldalához épített két boltszakaszos sekrestyéje, melynek terébe a későgótika szellemében készült pálcaműves keretű kapu vezet be. A templom sírkövei közül három maradt meg az oltár előtti padlóban, melyek közül Keserű Kata, Dániel Borbála 1697-es sírköve érdemel figyelmet.