Kemény Lajos – Gyimesy Károly: Evangélikus templomok. Budapest 1944.

I. RÉSZ. A TEMPLOM.

Most pedig vegyük sorra az egyhajós templomok közül azokat, melyek, mint a vingárdi is, torony nélkül épültek. Toronynélküli a hégeni (Nagyküküllő vm-) evangélikus templom, későgótikus alakjában áll fenn. Elődjét a törökök pusztították el. Az új egyhajós templomot hajójában és szentélyében gazdag hálóboltozattal látták el- Reá védőerkélyes emeletet húztak és védőfalakkal, sarkain tornyokkal erősítve vették körül. Csaknem a hégeni mintájára épült a miklóstelki templom azzal a különbséggel, hogy szentélye a hajóval egyszélességű. Építési idejét az orgona mögötti karzatfalon olvasható feliratból tudjuk. »1524 nec structura finita est per me Mrm- Stephanu Ungar schesesiur (sic)«. Az tűnik ki belőle, hogy egy segesvári István* nevű magyar mester műve volt. A templomot egyszerű övfallal erődítették meg, sarkain különféle alakú tornyokkal, padlására pedig védőemeletet húztak. A boldogvárosi templom egyhajós elrendezését erős átalakításokkal őrizte meg- A védelmi célnak megfelelően, főleg külsejét változtatták meg erősen boltívekkel, a támpillérekre nehezedő védőpadlással és falvédő folyosókkal. A későgótikában épült templom egykori — valószínűleg — hálóboltozata helyén boltívek közé foglalt dongaboltozat van- Külső övfalát nagy részében lehordták, csak keleti oldalán áll belőle egy hosszú, három helyiséget befoglaló lőréses építmény. A szászdályai egyhajós templomon csak a nyolcszög felével záródó szentély érintetlen. Hajójába később építették be és a barokk korban, 1780 körül létesítették a boltozatokat. Külső övfala szabálytalan sokszögben különféle védőépítményekkel ellátva övezi a templomot. A néthusi templom szintén a toronynélküli egyhajós templomok közé tartozott. Tornyát csak utólag, a szentély falainak rendkívül megvastagításával építették hozzá, mellyel különben a szentélyt a hajótól elrekesztették, úgy, hogy a nyugati végéhez kellett új félnyolcszögü szentélyt csatolni. A szentélyt egyszerű keresztboltozatok, a hajót pedig a későgótika jellegzetes hálóboltozatai fedik. Szászalmád egyhajós temploma az erőddé építés által nagyon megváltozott, csak a szentély és hajó külső falai maradtak meg, míg a hajót boltívek közé foglalt cseh süvegekkel boltozták be, a szentélyt egy védőerkélyt alátámasztó famennyezettel látták el. A templomot szabálytalan sokszögben övezték falakkal, melynek töréspontjain különböző nagyságú és alakú faltornyok állnak. A templomerőd délkeleti sarkában emelkedő kaputornyának nyílásait újabban befalaztákA váldhídi templom a XIV- században épült torony nélkül, de csak a XV. század végén készülhetett el, mert formái a későgótikát mutatják. Nyugati kapujának pálcaműves, oldalfiáléktól közrevett szamárhátíves keretében, kőpajzsban kőfaragó mesterjegy látható, míg egy másik mesterjegy a szentély hálóboltozatának egyik zárókövén mutatkozik. A templomot szabálytalan sokszögidomban övezték tornyos fallal- A déli fal közepén levő tornyot 1916-ban le kellett bontani, mert erős földrengés rongálta) meg, mely a közeli muzsnai templomon is sok kárt okozott. A medgyesmelletti Buzd templomát Mária tiszteletére szentelték, miután egyhajós toronynélküli elrendezésben a XV. században megépítették- Hajója síkmennyezetes, csak diadalívvel kapcsolódó félnyolcszögü szentélye van keresztboltozatokkal fedve. A szentélyre építették rá a templomerőd fővédművét, egy többemeletre tagolt, lőrésekkel és védőfolyosóval ellátott toronyszerű építmény alakjában- Ezzel szemben csupán egyszerű, támpillérekkel tagolt védőfalat húztak a templom köré. A sályai egyhajós, félnyolcszögü szentéllyel épült templom, nagy átalakításokkal csak külső falaiban őrizte meg eredeti alakját. Csak szentélyét fedik még eredeti keresztboltozatok. Sekrestyéjét a szentély déli oldalán toronnyá építették ki, amikor a templomot erőddé alakították át- A körülötte szabálytalan sokszögben húzott falakba belevonták a még talán románkori kápolna egy részét. A magaréi templom egyhajós elrendezésűKésőgót stílusban épült, de csak határfalai állnak már fenn. A főhajó jelenleg síkmennyezetes, míg a félnyolcszögü szentély boltozata új, téglából készült keresztboltozat- A templomot egyszerű övfallal vették körül. Az egykor Szent Jakab tiszteletére szentelt jakabfalvi templomot szintén egyhajós elrendezésében építették. A főhajó végén álló vastag falakon emelkedő tornyát akkor építették, mikor a templomot erőddé alakították át és egyszerű övfallal kerítették, csak északi oldalán toldva meg egy, a kapu védelmét szolgáló udvaros elővéddel. A templom szentélye, mely a félnyolcszöggel záródik, keresztboltozatos. A diadalívvel hozzácsatlakozó hajója pedig a későgótika jellegzetes hálóboltozatát mutatja. Mind a hajó, mind pedig a szentély fölé védőemeletet húztak és toronvszerűen megmagasították a szentély északi oldalán levő sekrestyét, melyre, mint a nyugati toronyra, védőfolyosós fasisakot. helyeztek. A felsőbajomi templom a későgótikában épült s annyiban tűnik fel társai közül, hogy szentélye nem a nyolcszög felével, hanem egye-