Gaudy László: Evangélikus vallástanítási tanterv és utasítás. 2. kiad. Budapest 1944.

27 lélektani érdekből, sein gyors hatás kedvéért nem szabad elhagyni a szentírási alapot és a hitvallási zsinórmértéket. A vallástanár minden körülmények között mint igehirdető munkálkodik. A tanulóval egynek tudja magát a bűnösség állapotában, a keresztség birtokában és az istenfiúság reménységében. Tehát csak olyan módszert alkalmaz, amely a keresztyén antropologiával összefér. Azzal az alázatossággal tanít, hogy a tanuló nem fejlődésképes a keresztyén hit szempontjából, nem építhet a tanuló hitére, élményére, nem akarja kinöveszteni a tanulóban rejtőző jót. A módszerbeli rugalmasságot megkívánja a tananyag különböző jellege és a tanulók fejlettségi foka is. Más-más a módszere a bibliai ismeretek, egyháztörténelem és a rendszeres keresztyén tanítás közlésének. És különbözik a módszer az alsó és felső osztályokban. 0 7. A VALLÁSÓRA. Minden vallásórát imádsággal kezdünk és/végzünk. Ajánlatos, hogy ez a kezdő és végző imádság egészen rövid, lehetőleg a Szentírásból vett szövegű legyen. Felhasználható szentírási helyek például: Az óra kezdetére Zsolt. 86, 11. Zsolt. 118, 25. Zsolt. 143, 10. Ján. 17, 17. I. Kor. 1, 3. Fii. 4, 7.; az óra befejezésére Zsolt. 86, 12. Zsolt. 103, 1—2. Zsolt. 145, 1—2. Róm. 16, 27. II. Kor. 2, 14. Efez. 1, 3. (Több mondatból álló imádságnak a tanítás során van a helye.) A kezdő imádság után felolvasunk egy részt (5—10 vers) a Szentírásból. Ehhez csak a legnagyobb szükségben fűzünk megjegyzést, hogy a Biblia szava közvetlenül hasson. A bibliaolvasás után lehetőleg énekeltetünk és azután kezdjük el a szorosabb értelemben vett tanítást. Ez rendszerint a lecke számonkérése és az új anyag közlése. Kívánatos, hogy az utóbbi legalább annyi időt kapjon, mint az előbbi. Az óra befejezéséül az imádságon kívül lehetőleg éneket is alkalmazzunk. , A naplóírást, az előző órákról és az istentiszteletről való elmaradás igazolását és a többi hasonló ügyet (gyűjtés, előfizetés) a kezdő imádság előtt kell elintézni. A pontos kezdés és a pontos befejezés egyaránt szükséges az óra hűséges elvégzéséhez. 8. AZ IMÁDKOZÁSRÓL. Minden osztályban állandó feladat az imádkozásra nevelés. Ezt egyrészt rövid imádságok tanításával, másrészt önálló imádkoztatással végezzük. Ezt a két módot párhuzamosan alkalmazzuk kezdettől fogva. Különös súlyt helyezünk arra, hogy a már konfirmáltak önállóan és rendszeresen imádkozni tudjanak és szokjanak.