Gaudy László: Evangélikus vallástanítási tanterv és utasítás. 2. kiad. Budapest 1944.

22 IV. osztály. Az egyháztörténelem tanításának az 5. és 6. osztályba helyezésével két gyakori fonákságot kerültünk el. Ahol a tanulók kis létszáma miatt két-két osztály együtt tanult, az egyik csoport az 5. osztályban tanulta az egyházörténelem első és a 8.-ban a második felét. Ugyanez a csoport a középiskola befejezése előtt az egyháztörténelem nagy mennyiségű anyagával volt kénytelen birkózni. Az új tanterv az anyagot úgy osztja be, hogy ilyen osztatlan tanítás esetében is megfelelő legyen. A XIX. századi egyháztörténelmet és a keresztyénség mai helyzetét tanulni lehet önmagában is. A Szentírással való foglalkozás pedig igen jó befejezése a vallástanulásnak. Az egyháztörténelmet a tanterv ezért osztja ketté 1781-nél, mert ez év mind a magyar, mind az egyetemes egyháztörténelemben korszakot jelöl. A türelmi rendeletnek és Kant nagy művének, a „Tiszta ész bírálatának" éve. Az új tanterv ilyen módon mintegy másfélszázaddal többet utal az első évre, mint a korábbi tanterv, sőt a magyar egyháztörténelem párhuzamos tanítását is elrendeli. Ebből következik, hogy az anyaggal igen gazdaságosan kell bánnunk. Azonban az adatközlésben való önmérséklés előnyére lesz az egyház belső története közlésének. Nem feladatunk sok adat tudását kívánni. Egyébként ez az elosztás annak érdekében történt, hogy lehetően sok idő jusson a keresztyénség mai helyzetének ismertetésére. Célunk valóságmegismerés. A jól tanított egyháztörténelem természetesen nagy segítség a tanulóknak egyházhűségükben, de ezt a segítséget éppen akkor adjuk nekik, ha az egyháztörténelem, az evangélium története tanításában nem zavartatjuk magunkat külső szempontoktól. Az egyháztörténelem fejezeteinek kiválasztása és egybeszerkesztése a tankönyvíró, ill. a vallástanár feladata. De felhívjuk a figyelmet arra, hogy szükség van az eddigi átlagos egyháztörténelmi szemlélet kitágítására. Magyar sorsunk hivatásunkká teszi, hogy a látásunk az ú. n. keleti egyházra és az északeurópai keresztyénségre is kiterjedjen. VI. osztály. Utalunk a 3. és 5. osztály tantervéhez írt utasításra. E fokon a keresztyénség mai helyzetét nemcsak részletesebben, hanem behatóbban is tárgyaljuk. Kifejtjük a mi korunk és az előző századok összefüggéseit, és arra törekszünk, hogy a jelen események megfontolt megítélésére neveljünk. Szóval is kifejezzük, hogy a keresztyén ember fölénnyel, nyugalommal nézi a világot. Erre a hívő világszemléletre adunk indítást. A mai helyzet kapcsán eleget teszünk annak a feladatunknak, hogy a tanuló előtt a katolicizmussal, a kálvinizmussal, a szektákkal necsak történelmi, hanem elvi szempontból is foglal-