Gaudy László: Evangélikus vallástanítási tanterv és utasítás. 2. kiad. Budapest 1944.

20 hogy Jézus Krisztus evangéliumának a történetét tanítjuk: az evangélium hirdetéséét és hatásáét. Kimutatjuk, hogy az egyház történetének is ura a Krisztus, tehát nem egyes embereken, nem békekötéseken fordul meg a keresztyénség állapota. Ilyen módon elérhetjük, hogy a tanulók megszokják hálát adni Istennek azokért a nevezetes keresztyénekért, akiket az egyháztörténelem és ezen belül a magyar evangélikus keresztyénség nagyjainak mondhatunk, és elérhetjük továbbá azt, hogy ezeknek a személyeknek állandó vagy alkalmi bírálgatása és befeketítése nem fogja megingatni egyházhűségüket. Az egyháztörténelemből a következő fejezeteket emeljük ki: Apostolok, különösen Pál. Térítők, vértanúk, hitvallók. Az Újszövetség létrejövetele. Gyülekezeti élet az első időben. Apostoli hitvallás. Államvallás — szerzetesség. Augustinus -— Nursiai Benedek. A keresztyénség terjedése, a magyarság keresztyén lesz. A romlás külön s tekintettel az istentiszteletre és a tanításra. (A pápaság története is az evangéliumhirdetés szempontjából tárgyalandó!) A reformáció megkísérlői, köztük Assziszi Ferenc. Luther Márton személye, műve, hatása. A Kis Káté és az Ágostai Hitvallás jelentősége. Dévai Mátyás. Kálvin János. A magyarországi prédikátorok és pártfogóik. Thurzó György. Az erdélyi fejedelmek szolgálata. Gusztáv Adolf. Gerhardt Pál. Gályarabok; iskolák (tanulók) küzdelme. Petrőczy Kata Szidónia. A magyar evangélikusság XVIII. századi élete; a pietisták szolgálata. A türelmi rendelet hatása. A XIX; századból a magyar egyháztörténeti események ismertetésére is alkalmas Székács József alakja; a belső missziói törekvéseket jól jellemezhetjük Wichern munkáján; az ébredési mozgalmakra legajánlatosabb példa Ruotsalainen Pál szolgálata. Külső misszió. A keresztyénség világhelyzetéről szóló, tankönyvbeli általános tájékoztatás kiegészítésére a vallástanárnak az a feladata, hogy valami korabeli esemény (egyházüldözés, missziói eredmény stb.) kapcsán a tanulók figyelmét és együttérzését kitágítsa az egész világ keresztyénségére. A keresztyénség megosztottságát úgy vázoljuk fel, hogy a tanulók egyrészt rendületlenek maradjanak —- kisebbségi érzetük ellenére, másrészt indítást kapjanak imádkozásra az egyház egységéért, az evangélium egyetemes hirdetéséért, az evangélikusság hivatásáért. Ismertetjük a magyar evangélikus egyház elhelyezkedését, szervezetét, életét, sajtóját, mozgalmait, különösen az ifjúsági munkát. Tanítjuk a megszállott területen élő evangélikusság egyházi életét, továbbá az amerikai, általában a külföldi magyar evangélikusság sorsát. A tankönyv természetesen nem adhatja a helyi gyülekezet (szórványvidék) történetét, de legalább egy órát ennek ismertetésére is rászánunk. így szoktatjuk meg a tanulót, hogy mindig egyképpen figyelje gyülekezete és az egész egyház életét.