Kiss Jenő: Visszapillantás a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karának húsz éves történetére (1923–1943). Pécs 1943. (A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1942–43. tanévi irataiból)

tenbergben s folytatott ott theologiai stúdiumot. Egyházunk e berendezéssel évszázadokkal előzte meg azt az alig két évtizedes állami kultúrprogrammot, amely Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter indítására külföldi Collegium Hungaricum-ok alapításával igyekezett a magyar ifjúság elitje számára lehetővé tenni a külföldi egyetemek látogatását. A hazai theologiai főiskolákon folyó csendes és eredményes munka ellenére már korán, a 19. század elején felvetődik az állami theol. fakultás felállításának gondolata. 1808-ban a két protestáns felekezet kongresszusa először közös, majd néhány év múlva már külön felekezeti theologiai fakultás felállítását követeli az evangélikusoknak Pozsonyban, a reformátusoknak Debrecenben. A terv azonban csak pium desiderium marad. A helyzet a helyett, hogy javult volna, még rosszabbodott. Hazai protestáns theologusainkat eltiltják a külföldi protestáns egyetemeklátogatásától; így akarták megakadályozni a reakció szemében veszedelmesnek látszó szabadabb szellemi irányoknak hazánkban való elterjedését. Arra kényszerítették főként a protestáns lelkész jelölteket, hogy a Bécsben felállított állami protestáns tanintézetben, amely 1850-ben theologiai fakultássá lett, tanuljanak tovább. (1819—1846.) A theologiai oktatásügyünk egyik érdekes epizódja a Székács József és Török Pál által kezdeményezett és Pesten megalakult közös protestáns theologiai főiskola, amely azonban 11 évi fennállás után 1865*ben a felekezeti öntudat erősödésével beszüntette működését. Székács József az állami theologiai fakultás felállításának ügyében is buzgólkodott és már 1870-ben bejelenti az egyetemes közgyűlésnek, hogy Báró Eötvös József törvényjavaslatban foglalkozott a kérdéssel s a theologiai fakultást a pesti egyetembe kívánná bekapcsolni. Ha e terv nem sikerült is.

; mégis újabb lökést adott az állami theologiai fakultásért folyó küzdelemnek. Ha közben immár három egyházi jellegű theologiai akadémián folyik az intenzív oktató és kutató munka, az illetékes körök egyre erőteljesebben hangsúlyozzák az állami theologiai fakultás feállításának szükségességét, a felekezeti egyenjogúság alapján, amihez az alapot az 1848:XX. tc. adta meg. Ennek alapján remélhették hogy a jövendő lelkészek a legmagasabbfokú egyetemi kiképzésben részesülhetnek s megfelelő egyetemi grádusokat szerezhetnek.