Kiss Jenő: Visszapillantás a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karának húsz éves történetére (1923–1943). Pécs 1943. (A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1942–43. tanévi irataiból)

Bár a pénzügyi kérdés csak másodrangú volt az elvi kérdés mellett, mégis a megvalósulás jórészt pénzügyi kérdéseken múlott, hiszen 1915-ben, amikor a közelgő reformációi jubileumra való tekintetből, a világháború ellenére is, újabb erőre kapott a fakultásért való küzdelem, a kultuszminisztérium sajnálattal értesíti az evangélikus egyetemes egyházat arról, hogy az állam súlyos pénzügyi helyzetére való tekintettel legalább tíz éven belül nem tehet eleget a fakultás felállítására irányuló egyházi kívánalomnak. Az egyetemes evangélikus egyház azonban továbbra is napirenden tartja a kérdést. Ismételt sürgetésére a reformáció jubileumi évében 1917-ben a kormány megbízza dr. Tóth Lajos miniszteri tanácsost, hogy a theologiai fakultás ügyében az egyetemes evangélikus egyházzal tárgyalásokba bocsátkozzék, annyival inkább, mert közben a debreceni egyetemmel kapcsolatban már felállították a külön református theologiai fakultást. Ettől fogva a kérdés tényleg állandóan felszínen van, sajtócikkek, memorandumok, tárgyalások formájában. Háborús összeomlás, trianoni kényszerbéke, az evangélikus egyház megkisebbedése, a pozsonyi és eperjesi theologiai főiskolák gyászos elvesztése ellenére is egyre jobban a megvalósulás stádiumába kerül az evangélikus theologiai fakultás ügye. Apponyi Albert gróf és Vas József kultuszminiszterek elfogulatlan tárgyilagossága az utolsó akadályokat hárította el az útból. Ezt főként Raffay Sándor bányakerületi püspök önzetlen és fáradhatatlan felvilágosító munkája könnyítette meg, aki egyházi részről tárgyalt a kultuszminiszterrel. Amikor az akkor már Pozsonyból menekülni kénytelen Erzsébet Tudományegyetem tanácsa 1921ben ismételten kifejezésre juttatta azt a készséget, hogy teljes jogú evangélikus hittudományi kart a maga körébe befogadni hajlandó, Vas József minisztertanács elé terjeszti a fakultás felállítására vonatkozó törvényjavaslatot, melyet az akkori belügyminiszter Klebelsberg Kunó gróf is lelkesen támogatott. Egyházi részről Raffay Sándor mellett Kapi Béla dunántúli püspök volt a fakultásért folyó elvi küzdelem másik vezérférfia. Az egyházi sajtóban a kérdés alapos megvilágítója és állandó napirenden tartója Prőhle Károly soproni theologiai akadémiai tanár volt. Megtörtént tehát az elvi döntés az evangélikus theologiai