Kiss Jenő: Visszapillantás a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karának húsz éves történetére (1923–1943). Pécs 1943. (A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1942–43. tanévi irataiból)

Jórészt a fakultás — az idősebb lelkészeknél a régi theologiai akadémiák — hűséges munkájának eredménye az, ami lelkészi körök, egyletek, konferenciák, gyülekezeti élet irodalmi tevékenység és lelkipásztori munka terén megállapítható. A nagyobb tanári létszám s a részben parallel tanszékek működése lehetővé tette pl. a nagy kiterjedésű bibliai tudománykör intenzívebb művelését, kortörténet, bibliai theologia, archeológia, hermeneutika, collegium biblicum s a tulajdonképpeni exegesis minél alaposabb előadását, a fontosabb egyháztörténeti korokba, mint pl. az őskeresztyén egyház, a reformáció korába való intenzívebb elmélyedést, a dogmatörténetnek, valamint hitvallási iratainknak, ezek között főként az Ágostai Hitvallásnak tüzetesebb tárgyalását. Mindez a rendszeres theologia biblikus hitvallási alapon való művelése számára egyengeti az útat, lehetővé téve a hitvédő apológiának és a felekezeti viszonyokat szem előtt tartó szimbolikának és polemikának beiktatását is. Ha átforgatjuk a külföldi protestáns theologiai fakultások tanrendjeit, ezekhez Viszonyítva legfeljebb azt a szándékos különbséget találhatjuk, hogy hittudományi karunkon a közös tanári megállapodással készült tanrendekből az átfogó egységet nem nyújtó speciálkollégiumok szorulnak háttérbe azon megfontolás alapján, hogy nagyobb szüksége van a hallgatóságnak az átfogó tájékozódásra a nagy összefüggő vonalak meghúzására, mint speciális kutatási ered menyek közlésére, melyek még folyamatban vannak. Ez inkább a közös szemináriumi munkában járt jó eredménnyel. A legújabb időben megszervezett II. gyakorlati theologiai tanszék lehetővé tette a német nyelvű homiletikai és katechetikai gyakorlatok mellett a bel- és külmisszió elméletének és történetének, egyházi művészettörténetnek stb az előadását. A külön vallástörténeti,' vallásfilozófiai és keresztyén neveléstudományi tanszék megszervezése folytán az e körbe tartozó nélkülözhetetlen előismeretek megszerzése vált lehetővé. Mivel ezek elsajátítása a héber és görög nyelv mellett sok időt foglal le és von el a tulajdonképpeni theologiai stúdiumoktól, a kar szükségesnek, tartotta, hogy a theologiai oktatás reformtervét, melyet egyházi oldalról is sürgettek, elkészítse. A kar megbízásából Prőhle Károly dolgozta ki e reformjavaslatot, a Theologusok Otthona belső rendjére vonatkozó javaslat kidolgozója Deák János volt. A kar a kettős javaslatot letár-