Kiss Jenő: Visszapillantás a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Evangélikus Hittudományi Karának húsz éves történetére (1923–1943). Pécs 1943. (A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem 1942–43. tanévi irataiból)

mind egyházi, mind hazafias vonatkozásban egy erős bástyát emelni őrállóul itt a távoli nyugati végeken. Időközben már megkezdődött a fakultáson az előadói munka. A hallgatóság a régi soproni és a Budapesten egyesített Pozsonyeperjesi theologiai akadémiák hallgatóiból és az újonnan felvettekből tevődött össze. Számuk 69 volt. A theologiai akadémiákon bevált, de a szükséghez' képest módosított tanterv és tanrend az előadások során nyert életet és forrasztotta egységbe a karnak professzorokból és hallgatókbóL álló közösségét. Isten iránti hálával és szent felkészüléssel kezdődött meg az a munka, amelyért előzetesen évszázados szívós küzdelem folyt, hogy evangélikus egyházunk jövendő lelkészei egyetemi fokon végezhessék tanulmányaikat. A munka színhelye a dunántúli evangélikus egyházkerület régi theologiai akadémiája volt, melynek helyiségeit a kerület megértő szeretettel bocsátotta a kar rendelkezésére. Azonban a jogos örömök mellett csakhamar jelentkeztek a nem csekély gondok is. Kitűnt, hogy a régi theologiai akadémia helyiségei elégtelenek. A fakultás hallgatóinak száma kétszer akkora volt, mint a régi akadémiáé, s ezért csak szorongva fértek el a kisebbre méretezett helyiségekben, melyekben intenzív szemináriumi munka kezdettől fogva nehezen és a hallgatóság számának növekedésével egyre nehezebben volt folytatható. Az elhelyezés kezdettől fogva csak ideiglenesnek és átmenetinek volt tekinthető. Ezért hamarosan megindult az előkészítő, felvilágosító munka a fakultás méltó elhelyezéséért. A Gondviselés már a régi görög megállapítás szerint is a verejtéket helyezte az erény elé. Mutatis mutandis mondhatjuk, hogy küzdelem nélkül semmi téren sincs eredmény. A fakultás meg-megújuló előterjesztéseket, memorandumokat szerkeszt, felvilágosít, küzd, agitál. A napi gondokkal eléggé lekötött dékán mellett főként dr. Prőhle Károly prodékán irányította ezt a szellemi felvilágosító munkát. A követelés jogosultságát az államhatalom is elismeri, elvben nem is zárkózik el a kérdés teljesítése elől, de a gyakorlati megoldás elé a trianoni Magyarország súlyos pénzügyi nehézségei gördítettek sokáig elháríthatatlannak látszó akadályokat. Szóba került meglévő állami épületek átengedésének és kellő ^átalakításának kérdése. így a volt pénzügyigazgatóság épület-