Grünvalszky Károly: Az evangélikus vallástanítás célja tárgyi szempontból. Budapest [1943.]

kell válnia. Az egyház ugyanis kezdettől fogva bír litur­giával és ez alatt magát az egész gyülekezeti istentisz­teletet értjük. 3 9 Kérdés azonban, hogy a vallástanítás ilyen értelemben istentiszteletnek tekinthető-e? Az evan­gélikus liturgia magyar szakértői, 1). D. Raffay Sándor és Dr. Jánossy Lajos, erősen síkra szállnak az ellen, hogy a liturgia alatt mást is értsünk, mint a teljes gyü­lekezeti istentiszteletet. Tiltakoznak azok ellen, akik kü­lön liturgikus és nem-liturgikus istentiszteletről beszél­nek, vagy a liturgián »csak« az istentisztelet »állandó«, vagy mint mondani szokták, »kötött« elemeit, ill. az egves szent szertartásoknak hasonló természetű részeit értik -— Mindez igaz és helyes dolog történeti szempontból és a gyülekezeti istentiszteletet tartva szem előtt, de meg­valósíthatatlan a vallástanítás területén. A vallástanítás ilyen teljes értelemben nem lehet, liturgia, csak a »li­turgikus istentisztelet« értelmében, a maga »állandó« és »kötött« s az istentiszteletben is előforduló elemel révén lehet ez. És, amint a Tanterv és Utasítás is hangsúlyozza (38. 1.), azért, mert »a vallásórának úgy kell lefolynia, hogy a tanuló minden órán találkozzék az Istennel«. 6 0 De, miért nem vehetjük teljes egészében liturgiának a vallástanítást? És mik azok az elemek, melyek a vallás­tanítást »liturgikus istentiszteletté« teszik? V. ö. Jánossy Lajos. Az evangélikus liturgia megújho­dása. Bp. 1932. D. Raffay Sándor: A magyarhoni evangélikus liturgia történetéhez). Bp. 1933. A »Tanterv és Utasítás« szerint egyedül »ez adja meg a vallásóra istentisztelet-jellegét«. Kétségtelen, hogy az Istennel való találkozás (communio) a liturgiának a csúcspontja. De a liturgiához az is hozzátartozik, hogy ez a találkozás benne előké­szíttetik. Vagyis a communionak látható, hallható, tapasztalható jegyei vannak s a liturgia nagyrészt ezeknek a jegyeknek a com­munio érdekéből, szempontjából való felhasználása és csopor­tosítása. Nem elegendő tehát, legalábbis a vallástanítás területén nem, az istentiszteleti jelleget csupán az Istennel való találko­zásban látnunk, hanem a vallástanításban gazdagon előforduló liturgikus elemek miatt, külön foglalkoznunk kell a vallásórák 53

Next

/
Thumbnails
Contents